Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Thorday Attila: Hittanoktatás a számok tükrében: az elmúlt másfél évtized mérlege
142 Thorday Attila nem mondott le arról, hogy az „emberismeret” műveltségi terület oktatását kötelezővé tegye. Tehát a 2003/04-es tanévtől minden közoktatási feladatot felvállaló (önkormányzati, egyházi, alapítványi) iskola helyi tantervébe, ha nem is került be az etika mint tantárgy, a Magyar Közlönyben megjelent „műveltségi területek” témaköröket mégis köteles beépíteni. Egyházi iskoláink természetesen ki tudják mutatni, hogy mindezeket a hittanóra keretében tárgyalják.17 Más iskolák, amelyek szintén nem vezették be az „emberismeret és etika” tantárgyat, a felsorolt „műveltségi területek” oktatását a történelem, a biológia vagy az osztályfőnöki órák keretébe sorolják. Bár Orbán Viktor „A vidék lelke az egyház” című konferencián 2001-ben fölvetette annak lehetőségét, hogy az etika és a felekezeti hittan kötelezően választható tárgyként épüljön be a közoktatás egészébe, a jelen oktatáspolitika szándéka szerint az „etika” nem a felekezeti hittan alternatívájaként szerepel, hanem minden tanuló számára kötelező tantárgy. Az etikatanárok képzése A felmenő rendszerben bevezetésre kerülő „emberismeret, etika” tantárgy oktatásával egyelőre bármely filozófia, magyar, hittan vagy történelem szakos tanár megbízható, de az Oktatási Minisztérium irányelvei szerint a 2008/2009-es tanévtől csak az a pedagógus jogosult a tárgy tanítására, aki felsőoktatási tanulmányok keretében (alapképzés, kiegészítő szak, vagy szakirányú továbbképzés) sajátította el.18 Etikatanárok képzése a 2002/03-as tanévben kezdődött. Elsőként a Veszprémi Egyetemnek sikerült akkreditáltatni és beindítani az etikatanári alapszakot19, majd a Sapientia Főiskolának a tanárok szakirányú továbbképzését. A 2004/05-ös tanévtől már a Szegedi Hittudományi Főiskolán és az Apor Vilmos Főiskolán is beindult a tanárok szakirányú továbbképzése (4 7 Egy 2006-os felmérés szerint e műveltségi területeket a katolikus iskolák 20%-a önálló „emberismereti” tárgyként tanítja, míg a fennmaradók 50%-a a hittanba, 27%-a a történelembe, 18%-a az osztályfőnöki órába integrálják; vö. Körmendy Károly: „A Hittan és az Ember-erkölcstan viszonya”, 44. 18 Közlemény a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet alapján induló kötelező kerettantervi modulok oktatásának képesítési feltételéről (2001. márc. 27.) 19 Emberismeret és Etika Tanárok Egyesülete (EETE) egy olyan szervezet, melynek célja a szakma érdekképviselete, továbbá előadások, viták, szakmai konferenciák szervezése és az emberismeret, etika tanítási színvonalának emelése, honlapja: www.embertan.hu, székhelye a Veszprémi Egyetem.
