Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Henrici, Peter - Bolberitz Pál (ford.): A kánai menyegző csodája
A kánai menyegző csodája 11 az Úr Jézus azt mondja az utolsó vacsorán, hogy: „Nem iszom a szőlőtő terméséből mindaddig, míg el nem jutok Atyám országába” (Lk 22,18). A kánai bor-csoda jelképi tartalmát tovább mélyítve, a menyegzői ünnep még tágabb szimbolikus jelentést hordoz. A messiási idő, amely most beköszöntött, úgy is értelmezhető, mint Jahve menyegzője a választott néppel, melyen Jézus és Mária döntő szerephez jut és amelyen Jézus tanítványai is jelen vannak. Ez a végidőkre utaló menyegzői „titok” Kánában manifesztálódik (és ez a sajátos értelemben vett „misztérium” itt) egy falusi menyegző egyszerű szokásos keretei között, ahol két - nevével és társadalmi hovatartozásával meg sem említett - jegyes köt házasságot. E menyegzői ünnepségben- mely tulajdonképpen az eljövendő Isten országát kívánja szimbolizálni - van megalapozva a keresztények között kötött házasság szentségi jellege. Végül egyértelmű áthallása van a János evangélista által elbeszélt kánai menyegzőről szóló történetben az idő tényezőnek, pontosabban Jézus „órájának”. Ez a Jézus órája” a „harmadnapon” történik (Jn 2,1) vagyis azon a napon, amikor Isten szabadító erejével belenyúl a történelembe.2 Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy háromszor szerepel a „másnap” kifejezés a tanítványok meghívásáról szóló részben (Jn 1,29.35.43) akkor eljutunk a hetedik napig, nevezetesen addig a napig, ami a világ teremtésekor Istennek van fenntartva. Ám ezen a napon, az új „sabbat"-on Isten tovább már nem nyugszik, sőt ellenkezőleg, valami újat ajándékoz: A végidők beteljesedését- itt, a mi időnkben és történelmünkben. in. A kánai menyegzőről szóló részben Máriának döntő szerepe van. Ő adja a döntő indítékot a bor-csodához és ahhoz, hogy Jézus „kinyilvánítsa dicsőségét”, méghozzá először négyszemközti beszélgetésben Fiához, továbbá a szolgáknak adott utasítás formájában. Mária szavai kétszer közvetítenek: a vendégek szükséglete és Fia közt, majd Jézus és a szolgák közt. Ebben az elbeszélésben is megjelenik Jézus „órája”, s messze túlmutat önmagán. Hugo Rahner, a nagy patrisztikus, ily módon vázolta Mária szerepét a kánai menyegzőn: „A bor-csoda a kánai menyegzőn Mária kérésére történt s ezt a kérést az Úr először visszautasította, utalva arra, hogy „még nem jött el az ő órája”. Ám ez betekintést nyújt számunkra ahhoz, hogy mit akart az Úr ki2 Vö. Karl Lehmann, Aufenveckt am dritten Tag nach der Schrift (Quaestiones Disputate 38), Freiburg 1968, S. 176ff.
