Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)

2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Pfeiffer, Heinrich - Füzes Ádám (ford.): Krisztus teológiai ábrázolásának alapvető pontjai

48 Heinrich PFEIFFER re rögzített modell, akihez pontosan meghatározott részleteket lehet társítani. A prototípusnak művészi alkotásnak kell lennie, máskülönben azt nem lehetne lemásolni jellegzetes részleteivel együtt. Az arcképek prototípusainak számos sorozatában meg­határozott hajviseletet látunk, azok vagy szemből, vagy pedig profilból készülnek, csukott vagy nyitott szájjal, öregen vagy fi­atalon, és így tovább. A torinói leplet egyértelműen úgy határozhatjuk meg, mint a legkésőbb Kr.u. IV. századtól prototípusként használt képet. Ez igaz a képmás szemben nézetére, de legfőképpen is az arc vonásaira, amelyek a természetesen megszokottnál jóval aszim- metrikusabbak. A Szent Péter- és Marcellinus- római katakombában találha­tó mennyezeti szakállas Krisztus ábrázolástól kezdve a szicíliai bizánci mozaikok Pantokrátoráig és a kortárs orosz Krisztus­ikonokig, mindenütt ugyanazokat a jellemző alapvető arcvoná­sokat találjuk, amelyek egy modellre, prototípusra vezethetők vissza, vagyis a torinói lepelre. Létezik azonban egy másik mo­dell is, egy másik prototípusa Krisztus hiteles képmásának. A manoppellói kendő Az abruzzói Manoppello városkában, nem messze az adriai Pescara kikötőjétől, a hófödte Maiella hegység utolsó nyúlvá­nyain, egy nagyon vékony kendőn megőrizték egy másik, cso­dálatos képmását Krisztusnak7. Az első ránézésre festménynek tűnik, de az alaposabb vizsgálat során kitűnik, hogy semmiféle 7 S. Werner Bulst - Heinrich Pfeiffer, Das Turiner Grabtuch und das Christus­bild, II: Das echte Christusbild, Frankfurt a.M. 1991, 65-72. Heinrich Pfeiffer (mint a 4. jegyzetben), 24-31.

Next

/
Thumbnails
Contents