Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Štrukelj, Anton - Papp Tibor (ford.): Az ikonok szellemi szépsége

22 Anton STRUKEU Ahogy a megtestesülés titka a Szentlélek műve, hason­ló módon a szent kép is az inspirált művészet gyümölcse. „Ha »senki sem mondhatja, hogy Jézus Krisztus az Úr! - csakis a Szentlélek által« (lKor 12,3), akkor az Úr képét sem képes senki elkészíteni a Szentlélek ereje nélkül. Aki erre képes az az isteni ikonfestő”.8 A keresztény kelet ikonművészetének hagyományos témái A klasszikus ikonosztázion öt képsorból áll. Legalul, az első sorban a helyi ikonok kerülnek bemutatásra. Közé­pen található a királyi ajtó az örömhírvétel és a négy evan­gélista képével. A királyi ajtó jobbján mindig a Megváltó van ábrázolva. Mellette a helyi egyház címünnepének ikonja áll. A királyi ajtótól balra az Istenszülő ikonjának he­lye van, méghozzá a Hodigitria típusú ikoné, melyen az Is­tenanya Krisztusra, mint útra mutat. A mellette lévő ikon a helység mennyei patrónusának ikonja. A királyi ajtó fö­lött az utolsó vacsora képe látható. Az ikonosztázion második képsorának közepén a meg- dicsőült Krisztus, a Pantokrátor képe áll, akihez bal oldal­ról Mária és Gábriel arkangyal, jobb oldalról pedig Keresz­telő Szent János, az Úr előkövete, és Mihály arkangyal fordul könyörögve. Ezután az apostolok, az egyházatyák és további szentek láthatóak. Ennek a sornak a neve: Deézis (közbenjárás, könyörgés). A harmadik a sor az úgynevezett ünnepsor, az egyházi év fő ünnepeit mutatja be. Itt a Boldogságos Szűz Mária 8 P. Florenskij, Le porté regali. Saggio sull’icona, Mailand 1977, 74-77. Egyetért Evdokimowal, i.m.

Next

/
Thumbnails
Contents