Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Misztériumaidban Téged talállak - Gál Ferenc: Húsvét misztériuma

34

GÁL Ferenc

zésünk, hogy Máté már húsvéti fénybe öltöztette a jelenetet. Hasonló a helyzet a vízenjárás csodájánál. Mt 14,33- ban azt olvassuk, hogy a tanítványok „leborulnak Jézus előtt és megvallják: Valóban az Isten Fia vagy”. Mk 6,8- ban ellenben csak ez áll: „Az ámulattól nem tudtak hová lenni, mert még a kenyérszaporítás csodáját sem fogták fel, szívük még érzéketlen volt.” Máté tehát nem az időbeli eseményről számol be, hanem azt mondja el, hogy mint hívő hogyan látja most a jelenetet. Ez a szemléletmód még jobban előtérbe lép Jánosnál. A tanítványokon kívül mások is jelentős krisztológiai fogalmakkal tesznek tanúságot Jézusról, pl. a szamariaiak: Te vagy a világ Üdvözítője (vő. 4,42), a kenyérszaporítás után a tömeg így nyilatkozik: Ez a Próféta, akinek el kell jönnie (vő. 6,14), a vakonszületett hisz az Emberfiában (vő. 9,37). De János stílusa elárulja, hogy könyvében már a hit és a hitetlenség dialógusát adja (Schnackenburg: Offenbarung und Glaube im Johannesevangelium, Bibel und Leben, 7, 1966, 165-180).

Valamilyen hit azonban fűtötte a tanítványokat, különben nem csatlakoztak volna Jézushoz. Ha nem vártak volna tőle valamit, a szenvedés napjaiban nem vett volna erőt rajtuk akkora csalódás. Jézust valóban isteni küldöttnek ismerték el s megijedtek, hogy a szenvedés napjaiban Isten mégis elhagyta. Zebedeus fiainak kérése (Mk 10,37) elárulja, hogy hitük még földies, tele van nacionalista várakozással. Ez az állapot lényegében egészen Jézus menny- bemeneteléig tart. A tiszta látást, a szellemi beállítottságot csak a Szentlélek eljövetele hozza.