Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Chaignon, Francis de - Pigler Mónika (ford.): Egyház és Szentháromság a II. Vatikáni Zsinat szerint
EGYHÁZ ÉS SZENTHÁROMSÁG A II. VATIKÁNI ZSINAT SZERINT 15 hogy megosszuk Krisztus ismeretét, és az Atya dicsőségének gondja, teszi autentikusan kereszténnyé a küldetést, a missziót, és diktálja a helyes magatartást a küldöttnek, a misszionáriusnak (bármi legyen is egyházi helyzete). Az Egyház apostolisága és a Szentháromság Az Egyház apostoli, amennyiben az apostolokon nyugszik, és amennyiben ezek az apostolok jelen maradnak az Egyházban követőikben, a püspökökben (LG 19-20). A Tizenkettőt Jézus meghívta, hogy beteljesítsék az Atya akaratát (ezért imádkozott e meghívás előtt hosszasan az Atyához, ahogy azt a LG 19 megjegyzi), és a Szentlélek gazdagította őket adományaival. A Lumen Gentium rávilágított e lényegi pontra: az Egyházban az apostoli kollégium folytonossága a Lélek által megújított adományon nyugszik, amely a püspökké szentelés során adatik, és amely az egyházi rend szentségének teljességét szolgáltatja ki (LG 21). E hivatás szentháromságos jelentését már föntebb jeleztük: a Lélek által vezetve a püspök Krisztus nevében összegyűjti a nyájat, hogy az Atya felé terelje, ezáltal megvalósítsa helyi egyházában az Atya egyetemes tervét. Az apostoli folytonosság (szukcesszió) ténye is évszázadok óta hordozza ezt a szentháromságos jegyet. A Lélek adománya által, mely az apostolok utódaivá teszi őket, és biztosítja az apostoli kollégium folyamatosságát az idők végezetéig (LG 20), a püspökök biztosítják Krisztus Egyházának történeti (diakron) egységét. Krisztus, aki soha sincs „távol főpapjainak gyülekezetétől” (LG 21), általuk vezeti az Egyházat eszkatológikus beteljesedése felé: a megdicsőült emberiség belépéséhez az Atyával való communióba. Ezért a püspökök még két lényegi feladatot töltenek be a Krisztus nevében való kormányzáson kívül: évszá-
