Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - Az erősség erénye - Barzaghi, Giuseppe - Török Csaba (ford.): Az erősség erénye Aquinói Szent Tamás szerint
AZ ERŐSSÉG ERÉNYE AQUINÓ1 SZENT TAMÁS SZERINT 11 Ami pedig az alázatossággal való ellentétet illeti11, Szent Tamás számára az ellentmondás ebben az esetben is csupán látszólagos. Sőt, nem csak hogy a nagylelkűség nem ellenkezik az alázatossággal és viszont; a két erény összhangban van. Az ellentétes mozgásoknak, amelyeket e két erénynek tulajdonítunk, nem ugyanazzal az obiectum formális-szál, vagy a jónak ugyanazon aspektusával van dolguk: tehát nincsenek közöttük valójában ellentétek. Az alázatosság elengedhetetlen előzetes feltétele a nagylelkűségnek. Valóban, az emberi jó mindig egy véges jó, és kétféle módon lehet elképzelni: az alázatosság és a nagylelkűség nézőpontjából. Az alázatosság a véges jót mint végeset kívánja; a nagylelkűség azonban a véges jót mint jót kívánja. Mivelhogy a nagylelkűség egy erény, a túlzás és a hiányosság, vagyis a saját gyarló ellentétét megjelenítő két véglet: az önhittség és a kicsinyhitűség közötti helyes mértékben kell állnia. Az önhittség a túlzás véglete, míg a kicsinyhitűség a hiányosságé. A nagylelkűnek lényéből adódóan el kell kerülnie a kicsiny- hitűséget, azaz a lélek kicsinységét, ami az önbizalom hiánya miatt nem engedi, hogy gyümölcsöztessük képességeinket és talentumainkat. A nagylelkű embernek (mivel ilyen) el kell kerülnie a túlzás végletét is, amely abban áll, hogy képességeinket, erőnket meghaladó dolgokat keresünk és ilyen feladatokba vágunk bele: ez az önhittség. Hogy ilyen legyen, a nagylelkűnek nagy és méltó dolgokra kell törekednie, de mindig szem előtt tartva saját képességeit. Tudatában kell lennie annak a jónak, amelyet képességei, erőforrásai és talentumai képviselnek, de ugyanakkor tudatosítania kell magában ezen képességek határait és mértékét is. íme, ezért nem lehet meg a nagylelkű ember alázatosság nélkül: az alázatosság - úgymond - megóvja a nagylelkű embert a túlzás 11 Vö. S. Th., IMI., q. 129., a. 3., ad 4.
