Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Balthasar, Hans Urs von - Bartók Tibor (ford.): Püspök és szemináriuma
Hans URS VON BALTHASAR Püspök és szemináriuma 1. Püspökké szentelésével kiváltképp felelősséget vállal a főpásztor papságért és még fokozottabbat annak utánpótlásáért. Egyedül ő maga - sem a szeminárium rektora, sem a spirituális, akiket egyébként nagy gondossággal kell kiválasztania - mint maga püspök a szó teljes értelmében vett lelki atyja azoknak, akik majd a pásztori szolgálatban munkatársai lesznek. Ilyen atyává csak akkor válhat, ha az egyházmegye operatív igazgatási munkáját - amennyire lehetséges — másokra bízza, hogy egyházmegyéje minden hívéről, de különösen is a papjairól és szeminaristáiról való szerető gondoskodásnak szentelhesse magát. Ha a szeminárium lakóit nem is tudja túl gyakran látogatni, legyen mindegyikükkel annyi személyes kapcsolata és róluk annyi információja, hogy a képzési idő alatt mindegyik szeminaristája bizalommal teli, személyes kapcsolatba kerüljön vele és az iránta való engedelmesség valóban maradandó evangéliumi tartalmat nyerjen. 2. Mindez feltételezi természetesen, hogy a több egyházmegyét átfogó szemináriumban is minden püspök követni és meghatározni tudja szeminaristái útját még akkor is, ha a szeminárium (ami egyébként egyházjogilag képtelenség) egy egyházmegyék feletti bizottságnak lenne alávetve1. Egyetlen püspöknek sincs joga új papi nemzedékéért vállalt felelősségét idegen kezekbe helyezni olymódon, hogy közben elveszíti a képzésükbe való konkrét beleszólási lehetőséget. 1 1 Vö. CIC 237. kán.
