Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Zelinszkij, Vladimir - Fódi Ákos (ford.): Az Atya kinyilatkoztatása a bizánci liturgia fényében
28 Vladimir Zelinszkij pelhetnénk a szentségi misztériumot, az embernek a szívében kell megszentelnie a felajánlott adományt, hogy így Isten Országának teljes jogú polgára lehessen. Minden liturgia az eszkatológia bevezetésének az eseménye, amely az emberi bensőben játszódik le. Isten Országának hármas kapuját a szent liturgia három bibliai szövegű antifónája szimbolikusan ábrázolja, amely dogmatikai és spirituális egységet alkot. Az első antifóna hirdeti, hogy a proszkomí- dia megemlékezésében újra egybegyűjtött közösség csodálkozva áll a Teremtő és az Ő művei előtt: „áldjad lelkem az Urat...” (Zsolt 102,1). A második antifóna a Fiú kinyilatkoztatását hirdeti („Istennek egyszülött Fia és Igéje, ki halhatatlan vagy és a mi üdvösségünkért a Szent Istenszülő s mindenkor Szűz Máriától megtestesülni kegyeskedtél...”). A harmadik antifóna Isten fiainak megnyilvánulása a nyolc boldogságban („boldogok a lélekben szegények... boldogok a szomorúak...”). Minden boldogság olyan, mint egy tükör, amely láthatóvá teszi a mennyei valóságot az emberi valóságban. Az Atya minden fia boldog, vagyis Krisztusban „hasonló”, hisz a boldogságokból érezzük, hogy az az O személyének visszfénye. Nemhiába, hogy az ortodox felfogás szerint az egész életszentség a nyolc boldogságon alapszik7. A szent liturgia egy másik része az ekténia, amit a diakónus fennhangon mond az egész közösség nevében, mert ez az imádság az egész közösség könyörgése. Alexander Schmemann atya, a nagy ortodox liturgikus magyarázata szerint „nem csak egy ember vagy egy emberi közösség imájáról van szó, hanem Krisztus saját imájáról az Atyában... Mi Krisztusban imádkozunk, és O a Szentlélekkel imádkozik bennünk, újra egyesítve minket az O nevében”8. 7 Lásd a szerző cikkét „I santi dell’antica e nuova Russia”, Humanitás 4 (1993), 517- 533. 8 A. Schmemann, Eucharisztia, Isten Országának szentsége, Paris 1988, p. 67 (orosz nyelven).
