Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Bédouelle, Guy - Pigler Mónika (ford.): Egész a töredékben (Hommage â Robert Bresson)
34 Guy Bedouelle A Zsebtolvaj (Pickpocket) elcsenésre, lopásra kész kezei; Jeanne megbéklyózott lábai a per alatt, a rab kanala vagy villája; a bankjegy, mint tökéletes absztrakciója a gazdagságnak, melyhez tartozik; az ajtók, melyek nyílnak és csapódnak zsanérjuk, kulcsaik zajával; a szamár vagy a ló szeme, $ zászló, egy hálót alkotnak, melyet a teljesen száműzött széles kép („plan large”) és főleg a totál kép („gros plan”) nem tartalmaz. Ugyanígy működnek a hangok, a zajok, különösen az emberi hangok, „a pontosítás eszközei”, melyek soha nem a képet szinkronizálják, hanem a képmezőn kívül helyezkednek el, hogy valami mást jelentsenek, amit nem lehet máshogyan, vagy ugyanazzal a tömörséggel mondani. A meggyőződés ugyanis továbbra is szilárd marad: a filmírásnak csak azt szabad tennie, amit semmilyen más művészet nem képes kifejezni. A rész jelzi az egészet, az ok követi az okozatot. „A minap a Notre-Dame kertjein mentem keresztül, és találkoztam egy férfival, akinek a szemei észrevették valamit a hátam mögött, amit nem láthattam, és hirtelen felragyogtak. Ha ugyanakkor, mint amikor a férfit, észreveszem a fiatal nőt és a kisgyermeket, akik felé futni kezdett, ez a boldog arc nem érintett volna meg ennyire; talán fel sem tűnt volna”.12 Néha maga az egész vagy az ok nem is észrevehető, csak a szükségszerűen részleges megjelenés és az okozat révén. így én nem látom a szelet, csak azt, amit mozgat. Arról van szó, hogy: „le kell fordítani a láthatatlan szelet a vízre, melyet az elhaladva átformál”13. Mikor a teológusok itt a Szentlélekre gondolnak, mely „ott fúj, ahol akar”, és csak működésében lehet felismerni, Bresson visszavág: „Amikor e sorokat írtam, nem gondoltam a Szentlélekre, realista voltam. De kibújhatunk-e a realitásból? Épp mivel realista vagyok, hiszek Istenben és a hittitkokban”14. A bressoni esztétika a szegénységen alapszik, a gazdaságosságon épül föl a részletek tökéletességén keresztül. „Minden részlet 12 Notes sur le cinématographe, p. 105., 1. megjegyzés. 13 Uo., 77. 14 Francia Communio 1II/3, 1978. május, 85.
