Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Bédouelle, Guy - Pigler Mónika (ford.): Egész a töredékben (Hommage â Robert Bresson)
EGÉSZ A TÖREDÉKBEN 31 fog szembehelyezni. A Pickpocket („Zsebtolvaj” 1959.) című filmje után egyes kritikusok, minden hajlandóságuk ellenére, úgy ítélték, hogy már nem tudják követni az alkotót a lecsupaszítás eme útján. Egyikük a „hieroglifává” váló film veszélyéről beszélt. Zene, színész, realizmus, a spontaneitás látszata nélkül - mely utóbbit csodáljuk általában a színjátszásban - mi marad még a filmből? Ezután következett a Proces de Jeanne d’Arc („Jeanne d’Arc pere” 1962.), amely kizárólag az ítélet hiteles perceire támaszkodik; Au hasard Balthazar („Találomra Baltazárt” 1966.), melynek címszereplője egy szamár; és végül Mouchette 1967-ben, Bernanos egy novellája alapján. Három ártatlan, ok nélkül üldözött sors, kiket a kiszabott vagy kierőszakolt halál bizonyos értelemben megvált. 1969-ben az öné femme douce-szál („Egy gyönge nő”), melynek alapja Dosztojevszkij egy rövid szövege, Bresson használni kezdi a színt. Nem véletlen, hogy a szintén Dosztojevszkij művét, a Nuits Blanches-ot („Fehér éjszakák”) felhasználó Quatre Nuits d’un réveur („Egy álmodozó négy éjszakája” 1972.) hőse egy fiatal festő, mint amilyen maga Bresson. Természetesen nem fogjuk megtalálni azt a színorgiát, vagy csillogást, amely például Kurosza- vát inspirálja. A színek használata visszafogott, ráadásul éjszakai jelenetek vannak többségben, mely e két filmben kékes, langyos, szinte nyugtalanító aspektust ad Párizsnak. Ezen kívül, a női test meztelenül jelenik meg a folyamatosan jelenlévő érzékiség kivillanásaként, gyorsan, de nem titkon, szemérmesen, mert szép, ahogy Bresson saját maga mondja. Hosszú éveken át Bresson szerette volna filmre vinni a Lancelot du Lac-ot. Végül 1974-ben sikerül neki. Használja benne a filmírás módszerét, annak minden zordságával és ragyogásával. A Grál keresésének és e keresés szükségszerű bukásának témája egyértelmű rokonságot mutat a stílussal. A teológus számára e történetből kibontakozik az Eucharisztia titkának egyedi értelmezése, a szentek közösségének megvalósulásában, mely a bressoni életmű állandó témája. Le Diable, probablement 1977-ben elkészült filmjének különleges helye van az életműben. Bresson soha eddig a műig nem közelítette meg ennyire az aktualitást. A meghasonlás, a pazarlás,
