Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Bédouelle, Guy - Pigler Mónika (ford.): Egész a töredékben (Hommage â Robert Bresson)

EGÉSZ A TÖREDÉKBEN

29

két filmkritikái megközelítésmód között. Bizonyos emberek számára a csodálat annak felismerésében gyökerezik, hogy épp e művészeti ág tudja alkalmanként megközelíteni a szentet. Jól állapította meg Albert Béguin, hogy Bernanos regényének, a Journal d’un curé de Campagne-nak („Egy vidéki plébános naplója”) Bresson általi adaptációjával valami egészen új keletkezett. Béguin így kiáltott fel: „az első megtekintés alkalmával az elsőtől az utolsó képig a film különleges természetfeletti drámaként halad előre”3. Természetfeletti? Spirituális? Isteni? Teológiai? A kutatók, mihelyt birtokukba vették a bressoni életművet, kifejthettek belőle egy kegyelemteológiát, sőt André Bazin egy mondatából kiindulva - aki a maga részéről csak a „formák janzenizmusáról” beszélt - a predesztináció nyomait vélték felfedezni. A válasz azonban időben megérkezett, mégpedig a Notes sur le cinématographe olvasásakor. Ebben minden arra enged következtetni, hogy Bresson számára a természetfeletti pontos valóság, ahogy maga is mondta egy alkalommal. Ez Bresson teológiai esztétikájának központja, melyet itt az ideje felfedeznünk.

Talán nem haszontalan először röviden felvázolni annak filmművészeti útvonalát, aki az egész világon sokak mesterévé vált, még ha azok, akik csodálták őt, nem is tudták, vagy nem merték követni a megmutatott meredek utakon. Az első játékfilm, az 1943-as Les Anges du péché („A bűn angyalai”), P. Bruckberger egy ötletén alapult Giraudoux párbeszédeit felhasználva. Az ötlet a Betániai Domonkos Nővérek kongregációjának múlt századi alapításánál szerepet játszó elgondolást aknázza ki. E kongregációban egyetlen szétválaszthatatlan, megkülönböztetés nélküli szerzetesi testületet alkottak börtönviselt, megtért nők és más nővérek. Bresson ebből indítja meditációját ártatlanságról és bűnről, megváltásról és a helyettesítés krisztusi misztériumáról. A második film, a Les Dames du Bois de Boulogne („A boulogne-i erdő hölgyei”), Diderot Jacques le Fataliste című művének néhány oldalát vitte filmvá3 Esprit, 1955. február, újra kiadva a 2000. februári számban, ugyanitt olvasható Bresson és Nathalie Sarraute összehasonlítása Vincent Amiéi tollából.