Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Quellet, Marc - Bartók Tibor (ford.): Szentháromság és Eucharisztia - A Szövetség misztériuma
18 Marc Quellet kenyeret, megáldja, megtöri és szétosztatja, hogy Fia hóhérainak bőségben legyen élete. Jézus szavai tehát mindenek előtt az Atya szavai, aki önmagát adja oda, amikor egyetlen Fiát kiszolgáltatja a bűnösöknek. Az, ami „haragújaként jelenik meg, valójában csak teljes önátadásának az üdvösség rendjében megnyilvánuló módja. És ez az önátadás a Fiúval való oly egyetértésben történik, hogy amikor az Atya és a Fiú egymást kölcsönösen megdicsőitik, átadják egymásnak a közös dicsőséget, mely egyesíti őket: az igazság Lelkét. Az Eucharisztiának így végül éppúgy a Szentlélek művének és szavának is kell lennie, amint ezt Hans Urs von Balthasar kifejti: Krisztus „mindent az Atyától kapott megbízatásban és teljhatalomban cselekszik közös Szentlelkük által, minél fogva mindegyik szinoptikus evangéliumban az eucharisztikus lakoma valódi házigazdája a Mennyei Atya, aki a legjobbat nyújtja mindabból, amit kínálhat, miközben az ajándékok isteni íze (minden szentségben) a Szendéteknek köszönhető, aki az ajándékozó Atya és a magát ajándékozni hagyó Fiú közös Lelke s aki arra késztet minket, hogy általa a Fiúval együtt köszönetét mondjunk az Atyának”36. A Lélek ízlelted meg az ajándékot. O alakítja azt a hit által valóban bensővé és így „számunkra” üdvösséget hozóvá, amikor az ajándékot jelenvalóvá teszi az oltáron és a liturgikus közösség szívében. A Lélek teszi számunkra egyetemessé az Atya és a Fiú eucharisztikus ajándékát s O teszi bensővé számunkra, vagy jobban mondva mintegy beletestesít minket a meghalt és feltámadott Krisztusba az Atya által elfogadott áldozatának közössége révén. Ezért van az epiklézisnek középponti szerepe: a Lélek az, akit lehívunk az áldozati adományok és a közösség fölé, hogy az Atya és a Fiú minket megszentelő ajándéka - azáltal, hogy „közösségüket” (communio) megosztják velünk - végpontjához érjen. így tölti be a Lélek az Egyházban továbbra is a megdicsőítés művét, amit a kereszt legfenségesebb órájában Krisztusban elkezdett, amikor Jézus életét „értünk” kilehelte és Lelkét az Atya kezébe átadta37. János H. U. von Balthasar, Epilog, Trier 1987, 93. 37 „A Lélek visszaadása Jézus legvégső ajándéka: azáltal adja, hogy megfosztja magát tőle. Csak miután Jézus (emberi) lelkét (anima) kilehelte, egyesül a Szentlé-
