Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Quellet, Marc - Bartók Tibor (ford.): Szentháromság és Eucharisztia - A Szövetség misztériuma
SZENTHÁROMSÁG ÉS EUCHARISZTIA... 19 látja feltörni a „Lélek, a víz és a vér” magasztos ajándékának egész szentségi üdvrendjét, ami az emberré lett IGE testében a Szövetség Istenének igazságát (hűségét) bizonyítja. Második rész „Akit a szentség Lelke szerint Isten hatalmas Fiául rendelt” Szent János a dicsőség ajándékát a megtestesülés és a kereszt eseményével egységben szemléli. Szent Pálnál ugyanez az ajándék a kiüresítésen (kenózis) és a feltámadáson keresztül jelenik meg. „Hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott néki, amely minden más név fölött van, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja, hogy »Jézus Krisztus az Úr!« az Atyaisten dicsőségére” (Fii 2,7-11). Ez a liturgikus proklamáció kerügmatikusabb módon kerül ismét kifejtésre a Rómaiakhoz írt levél kezdetén: „Isten evangéliuma Fiáról, Jézus Krisztusról, a mi Urunkról, aki testileg Dávid nemzetségéből született, de akit a szentség Lelke szerint, a halálból való föltámadás által Isten hatalmas Fiául rendelt” (Róm 1,1.3-4). A Korintusiakhoz írt első levélben pedig szoteriológiai szempontból jelenik meg ugyanez a hittitok: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is” (lKor 15,14). A Római levél szakaszának (1,4) szentháromságos felépítésű kerügmatikus megfogalmazása Krisztus feltámasztását a szentség lek (Pneuma) - aki annak köszönhetően vált szabaddá és átadottá, hogy jelen akart maradni Jézus szomjazásánál (Jn 19,28) - Jézus kilehelt lelkével/vérével, hogy aztán ezzel (ti. a vérrel) együtt víz formájában törjön elő a halott Jézus átszűrt oldalából (a János-evangéliumban éppen az élő víz jelöli a Lelket: Jn 7,37-39)”. (Giorgio Mazzanti, I Sacramenti, Simbolo e teológia. 2. Eucaristia, Battesimo e Con/er- mazione, EDB 1998, 109.)
