Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 2. szám - Isten az Atya - Chantraine, Georges - Török József (ford.): Isten az Atya

14

Georges Chantraine

Aranyszavú Szent Péter a szívnek ezt a lendületét csodálatosan megfogalmazta. „Az a tudat, amivel mi szolgai helyzetünkről bírunk, a föld alá kényszerítene bennünket, és a mi földi létünk porszemekre hullana, ha a mi Atyánk tekintélye és Fiának Lelke nem indítana arra, hogy kiáltsuk. „Abba, Atya!” (Róm 8,15). Miként merészelné a halandó gyöngesége Istent Atyjának nevezni, ha az embert belülről nem bátorítaná a magasságos Hatalom?”27

4. A kereszt tapasztalata akkor valósul meg, amikor az, aki látja a Fiút, látja az Atyát is (vö. Jn 13,9). A megtestesült Fiú láthatóvá teszi a láthatatlan Atyát. Az Atya ezen láthatatlanság miatt „túlhaladja a teremtett világ kategóriáit”.28 Az Atyának, mint trónoló öregnek az ábrázolása - ami nemrég keletkezett Nyugaton - a keleti egyházak előtt ismeretlen, s bár megmagyarázható, mégis félreértések oka lehet.29

5. Isten az Atya a világban

A szentháromságos egyistenhit különbözik a zsidó és a muzulmán monoteizmustól, jóllehet a zsidó egyistenhitben gyökerezik. Ez a hit átalakítja látásmódunkat és föléleszti a reményt ott, ahol az ateizmus vagy az indifferentizmus azt sugallják, hogy az ember még önmaga értelmében sem higgyen.

1. Ésszel fölfogható, hogy a keresztény monoteizmus nem a tudományból, vagy a filozófiából származik, hanem Izrael hitéből. A monoteizmus az ószövetségi kinyilatkoztatásból kapja a világ teremtettsé- gének gondolatát. Isten szeretetből teremtette az angyalokat és az embereket a látható világban és a világot nekik alávetette kettős célból:

27 Petrus Chrisologus, Sermones 71, in: PL 52, 401 CD.

28 KEK 2779.

29 Fr. Boespflug: Dieu le Pere en vieillard dans l’art chrétien d’Occident, in: Communio, 1998, 6-7.