Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 2. szám - Isten az Atya - Chantraine, Georges - Török József (ford.): Isten az Atya
ISTEN AZ ATYA 11 3. Isten mindenható Atya, menny és föld teremtője Amikor megvalljuk. „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában”, a „mindenható” inkább az Atya nevéből kapja a világosságát, mintsem az isteni mindenhatóság eszméjéből. A szentháromságos kinyilatkoztatásban az Atya mindenhatósága nem valamiféle olyan hatékonyságot jelent, ami lévén isteni, minden akadályt el akar hárítani, hanem a nagylelkűséget, ami a szabadon akart szeretet-adományban a végsőkig elmegy. Az Atya „a Fiú által, rajta keresztül mindenható és mindenhatósága akkor fogja őt végérvényesen megdicsőíteni, amikor mi teljesen alá leszünk vetve neki. ”19 A többi isteni jelzőt ugyanúgy kell érteni: az isteni szenvedésképtelenséget és a mozdulatlanságot. Egy szuverén módon hatékony Isten bizonyára szenvedésképtelen lenne. Ellenkezőleg, a szentháromságos Isten, aki a saját dicsősége és az ember átistenítése miatt teremt, szenvedésképes lenne? Mivel az Atya a teremtés eredete, maradhatna szenvedésképtelen a mennyben, vagy teremtvén szenvedőképessé válna? Ebből a kérdésből nyilvánvalóan el kell távolítani azokat a fogalmakat, amelyek őt, Istent az emberhez hasonlatossá tennék. Isten nem válhat szenvedővé, mert ő uan és nem válhat valamivé. A filozófusok tanításával megegyezően a szentháromságos egyistenhit kezdettől állítja Isten szenvedésképtelenségét, mozdulatlanságát. Mégis, nem ez a felelet utolsó szava. Milyen értelemben mondjuk, hogy Isten szenvedésképtelen, mozdulatlan? O az, mert éli a maga szentháromságos életét, ő hűséges önmagához. Önmaga ajándékozásának belsejéből ad extra (a teremtett felé) megy végbe, hogy Isten az Atya engedi magát megérinteni Fiában a teremtett szabadság által és azt révbe juttatja irgalmas szeretetével.20 19 J.-P. Batut: Un Pére "tout-puissant, in Communio, 1998. 6-7. 20 Vö. B. Pottier: Création et monothéisme trinitaire, in: Communio, 1998, 6-7.
