Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Az Atya éve - Simoens, Yves - Török József (ford.): Izrael Ura és Jézus Krisztus Atyja
IZRAEL URA ÉS JÉZUS KRISZTUS ATYJA 53 Főként, mert a törvény áthágására buzdítanak, ami a bálványimádáshoz vezet. Ez mindennél világosabban szembetűnik a Törvény iránt tanúsított gyanakvó magatartásból. A Törvény az atyák Törvénye, amelynek az a rendeltetése, hogy naggyá tegye a fiakat. Izraelben az egész prófétai áramlatnak az a küldetése, hogy az atyák szívét a fiák felé és a fiakét az atyák irányába hajlítsa2, a Törvény pontos értelmezésének köszönhetően az ítélet látószögében. Elhinteni a gyanakvást a Törvény iránt: annyi, mint Isten igéjének megbízhatóságát kétségbevonni. A kígyó ugyanígy járt el a Teremtés könyve 3. fejezetében. Vagy ez az eljárás akkor is, ha a hitvány uralkodóban fölfedezzük a Sátán megszemélyesülését. így az anya buzdítása egyáltalán nem fog bővelkedni abban, ami Antiochus vágyainak lényegét képezi. Ellenkezőleg, az anya fölhasználja, hogy érvelését még élesebbé és áthatóbbá tegye fia állhatatosságának végső megőrzése érdekében. „De odahajolt hozzá, kigúnyolta a zsarnokot, és atyái nyelvén így beszélt: »Gyermekem, légy könyörülettel irántam! Kilenc hónapig hordoztalak méhemben, három esztendeig dajkáltalak és egész mos- tanig neveltelek és gondoztalak. Gyermekem, kérlek, tekints az égre, és nézz a földre és mindarra, ami rajta van! Gondold meg, hogy Isten semmiből teremtette és az emberi nem is ugyanígy keletkezett. Ne félj ettől a hóhértól, légy méltó bátyáidhoz! Vállald a halált, hogy a könyö- rület napján majd bátyáiddal együtt visszakapjalak«” (2Mak 7,27-29). A teremtés tárgyában tett megállapítás magyarázata, illetve értelmezése némileg ingadozhat. „Isten vagy a semmiből teremtett, vagy valami másból, mint amit az ember felfoghat. Akár egyik, akár másik esetben Isten teremtő cselekvése - és ez biztos! - nem kerül az ember és az emberi tudás látómezőjébe. Ezt csak megerősíteni, megváltani lehet, a hét fivér anyjának módján, és a Teremtés könyvének 1. fejezetében elmondottak átadják helyüket a hit megvallásának és a Credo megfogalmazásának.”3 A mi szempontunkból azonban a lényeg nem itt van. Kevésbé arról van szó, hogy milyen is a teremtés pontos megértése, mint inkább annak megragadásáról, miszerint a teremtés mennyire a föltámadás2 Mai 3,24; Sir 48,10; vö. Lk 1,17. 3 La création dans l’Orient ancien, Paris, 1987, 473.
