Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Schipperges, Karl-Josef - Bolberitz Pál (ford.): Vallás és politika
VALLÁS ÉS POLITIKA 45 Karl-Josef Schipperges Vallás és politika A modern világ szellemiségére erősen rányomta bélyegét a liberalizmus, amelyet átitatott az a meggyőződés, hogy az autonóm ember alapjában véve képes saját felelősségére, ésszerű eszközökkel és törvényekkel megszervezni az államot és a társadalmat, továbbá azt jól működő intézményekkel ellátni. Erkölcsi értékekre nem nagyon gondolnak, s azokat a politikában is inkább csak propaganda céljából emlegetik.1 A politikát lealacsonyítják egyfajta társadalmi technikára.1 2 A modern tudományértelmezés alapján a szociológia és a politológia keresi az oksági magyarázatot és törvényszerűséget a társadalomban, s annak gyakorlati alkalmazását a politikában. Az emberi lét és az emberi cselekvés metafizikai előfeltételeit nemcsak elhanyagolják, hanem elutasítják, mint nem tudományos tényezőt. Ennek következtében nem is beszélnek polgári és politikai erényekről, mint az emberhez méltó politika előfeltételéről, hanem csak tehetségről és illetékességről.3 Egyedüli mérvadó a hatékonyság. Ilyen előzmények után akarjuk megkérdezni, hogy milyen szerepet játszik a keresztény vallás és erkölcs egy olyan társadalomban, amelyet egyre inkább a szekularizáció, az emancipáció és az ember- központúság jellemez? Milyen kapcsolat van egyáltalán a vallás és a politika között? A politikai hatalom vallási eredete Max Weber megállapítása alig tagadható, miszerint a politika egyre inkább hivatás lett az olyan társadalomban, amely összetettsége és 1 J. Ellul, L’illusion politique, Paris, 1965, 35. 2 P. Weber-Schäfer, Einführung in die antike politische Theorie. Darmstadt, 1976, 2. 3 J. Baechler. Democraties, Paris, 1985, 215.
