Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Anbaum, Jan - Bolberitz Pál (ford.): Türelem és Istenbe vetett bizalom
TÜRELEM ÉS ISTENBE VETETT BIZALOM 41 abban egyúttal kifejeződött isteni és emberi természetének kettőssége. (Lásd Kalcedoni Zsinat, 451).17 Jézusnak is le kellett győzni emberségében mutatkozó ellenállást („Ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd”, Mt 26,39). Éppen erre épült a III. Konstantinápolyi Zsinat határozata a két természetről.18 A türelem és a nyugtalanság nem zárják ki egymást. Az Istenbe vetett remény és saját helyzetünkért való aggódás létezhet együtt, mert mindkettő emberi létünkhöz tartozik, amelyet Isten ereje tart fenn. Isten az élők Istene, nem a holtaké (Mk 12,27). Ő kelti életre azokat, akikre a halál vár.19 Gisbert Greshake a szenvedéssel kapcsolatban írja: „Isten szentháromsági élete a teremtéssel összefonódott egy embernek, Jézus Krisztusnak az életével, és rajta keresztül az emberiség életével, mégpedig annyira, hogy azóta a Szentháromság nem a történelem felett van, hanem benne és vele.”20 Ezért Isten változatlansága és szenvedéstől való mentessége egy bizonyos szempontból inkább ősi megfontolásnak látszik, nem pedig elsősorban eredeti keresztény tapasztalásnak. Elméletileg belevitték az istenfogalomba.21 A szeretet osztozik mások sorsában. Ez a maga módján Istenre is érvényes. A Fiú szenvedése meggyőz arról, hogy Isten részt vesz az ember sorsában, hányatottságában és a halál szükségszerűségében. Ez a hit titka, amit az Egyház híven őriz és továbbad. A teológiai vitákban évtizedek óta benne van a téma, hogy Isten részt vállal az ember szenvedésében.22 A türelem mint isteni és emberi tulajdonság közvetít Isten szenvedése és az ember sorsa között. Ha Jézus Krisztusban az Isten is magára vállalta ezt a sorsot, akkor annak bizonyára megvan a rendeltetése és célja. 17 A kalcedoni szöveg, DS 300. 18 U.o. 553. 19 J. Anbaum, Hoffnung auf eine leere Hölle? IKZ 20(1191) 33-46. 20 G. Greshake, Der Dreieinige Gott, Freiburg, 1997, 340. 21 U.o. 141. 22 U.o. Anmerkung 324.
