Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 4. szám - Vedd a Szentlelket - Guitton, Jean - Török József (ford.): Isten és a tudomány (Részlet)

ISTEN ÉS A TUDOMÁNY

49

Ha ön erősen nagyító mikroszkópot használ például egy vízcsepp holografikus képének a vizsgálatánál, látni fogja a mikroorganizmusokat is, amelyek az eredeti cseppben találhatók.

De ez nem minden. A holografikus képnek van egy még különösebb jellegzetessége. Tegyük fel, hogy fényképet készítek az Eiffel-to- ronyról. Ha a fényképem negatívját kettészakítom, és előhivatom a két félnek az egyikét, akkor, természetesen az Eiffel-torony eredeti képének csupán az egyik felét kapom meg.

A holografikus képpel viszont minden megváltozik. Bármily különösnek is tűnjön, ha a holografikus negatív egy darabját elszakítjuk, s egy lézer-vetítő alá tesszük, nem a képnek egy részét, hanem az egész képet kapjuk. Még ha tízszer összetéptem a negatívot és csupán egy kicsinyke részét őrzöm meg, ez is tartalmazni fogja a kép egészét.

Ez látványos módon mutatja, hogy nem létezik több hasonló dologra egyformán vonatkozó megfelelés az eredeti kép régiói (vagy részei) és a holografikus lemez régiói között, amint ez egy szokásos fénykép negatívjának az esetében volt. A teljes, egész kép mindenütt rögzítődött a holografikus lemezen, oly módon, hogy a lemez „részeinek” mindegyike a kép teljességét adja vissza. David Bohm számára a hologram megdöbbentő analógiát mutat az univerzum oszthatatlan és globális rendjével.3

J. G. - De mi történik a holografikus lemezen, hogy ezt a hatást létrehozza, ami szerint minden „rész” a teljességet tartalmazza?

I. B. - Bohm szerint valójában csak egy pillanatnyi, megdermedt változatról van szó, ami végtelenül tágabb léptékben történik a tér minden régiójában az egész univerzumon keresztül az atomoktól a csillagokig, a csillagoktól galaxisokig.

J. G. - Önt hallgatván, szemléletes választ kaptam egy kérdésre, amely a Szentírás olvasása közben vetődött föl bennem: miért írja a

3 La Plénitude de l'Univers, D. Bohm, Le Rocher, 1988.