Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 4. szám - Vedd a Szentlelket - Henrici, Peter - Bolberitz Pál (ford.): Bérmálás, a Szentlélek szentsége

BÉRMÁLÁS, A SZENTLÉLEK SZENTSÉGE

5

Erre megkérdezte: »Mivel keresztelkedtetek meg akkor?« »János keresztségével« - válaszolták. »János a bűnbánat keresztségével keresztelt, magyarázta ekkor Pál, a népet meg arra biztatta, hogy higy- gyenek abban, aki ő utána jön, vagyis Jézusban.« Ennek hallatára megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében. Mikor pedig Pál rájuk tette kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, nyelveken kezdtek beszélni és prófétának. Ezek az emberek együttvéve mintegy tizenketten voltak” (ApCsel 19,1-7).

E két esemény között - amiről az Apostolok Cselekedetei beszámol, s ahol a Jézus nevében történő keresztség és a kézrátétel formájában realizálódó Lélek-közlés ugyanúgy összekapcsolva mint elkülönítve is értelmezhető, - ugyanez az újszövetségi könyv a pogányok megtéréséről is tudósít, különösen az első jelentős pogány-megtérés- ről, Cornelius százados és házanépének megkereszteléséről: „Péter még ki sem mondta ezeket a szavakat, mikor a Szentlélek leszállt mindazokra, akik a beszédet hallgatták. A zsidó-keresztények, akik Péterrel együtt érkeztek oda, csodálkoztak, hogy a Szentlélek ajándéka a pogányokra is kiárad. Hallották ugyanis, hogy nyelveken beszélnek és magasztalják az Istent. »Meg lehet tagadni azoktól a keresztvizet, szólalt meg ekkor Péter, akik éppen úgy elnyerték a Szentlelket mint mi?« Elrendelte tehát, hogy kereszteljék meg őket Jézus Krisztus nevében. Tőle pedig azt kérték, hogy maradjon náluk néhány napig” (ApCsel 10,44-48). Ebben a jelenetben két dolog lesz világossá: A Szentlélek Isten ajándéka, ami fölött az ember nem rendelkezhet, és Isten szabadon, úgy és „annak adományozza, akinek akarja” (vö. lKor 12,11). Ezzel ki van zárva a szentségi kézrátétel misztikus értelmezésének lehetősége (vö. ApCsel 8,9-24). Ez ugyanolyan fontos mozzanat, mint maga a Lélek, mint ajándék. Továbbá a Lélek-közlés látható, „csodás” jelek kíséretében nyer külső kifejezést, elsősorban (és nem kizárólag) a „nyelvek adományában”. így tapasztalati bizonyíték is van arra, hogy ki kapta meg a Szentlelket. Ebben viszont az első pünkösdi nyelvcsodára való emlékezés mozzanata kerül az előtérbe, jóllehet erről az Apostolok Cselekedetei úgy beszél, mint a Szentlélekkel való megkeresztelkedésről: „János vízzel keresztelt, ti azon-