Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - Sudbrack, Josef - Bolberitz Pál (ford.): A csodák és a csoda

A CSODÁK ES A CSODA

49

hanem bizonyítani. Olyanok is akadnak, akik az irodalmi kritika módszerével sok részletet elhagynak az elbeszélésekből és utána megkérdezik, hogy a maradéknak van-e történeti értéke? A csodákról és azok történeti értékéről szóló széleskörű vita azonban arra is jó volt, hogy pozitív utat nyisson a helyes megítéléshez. Theissen munkájának nagy volt a jelentősége. A háttérben természetesen mindig az a kérdés áll, hogy egyáltalán elfogadható-e egy természetfölötti jelenség?

Egyesek pszichológiai magyarázatot akarnak adni a csodákat elbeszélő bibliai szövegekre. G. Theissen is hajlik erre későbbi, pasztorális jellegű írásaiban.31 Leginkább azonban Eugen Drewermann törekedett erre, így akarva modern színezetet adni a szentírásmagyarázat- nak.32 Szerinte „történeti kutatással és tárgyilagos leírással nem lehet a valóságot megtalálni, hiszen itt a vallás talaján állunk, s az események nem a múltéi, hanem minden kor emberéhez szólnak. Ha ezt nem vesszük tudomásul, akkor nem ismerjük fel a szövegekben azt a megtapasztalást és maradandó igazságot, amely bennünk van. A mélypszichológiában megtalálható az emberiség közös forrása, amelynek a vallás is létét köszöni."33 Vagyis a régi vallási szövegek és az Újszövetség olvasásánál az a fontos, hogy magunkévá tegyük a lélektani tapasztalás kezdetét, amelynek lélektani valósága ott van minden hagyományban, s az inkább a lélek tudatalatti rétegében játszódik le, nem a tudatban.

Nem akarjuk itt folytatni a vitát Drewermannal.34 O különben is olyan tételek ellen küzd, amelyeket az Egyház tanítása már megoldott. Vannak azután olyan pszichológusok is, akik számára Jézus alakja és működése egyszerű lélektani szimbólum (páldául: Helmut Hark).35 Drewermann azért még kiemeli Jézus történeti jelentőségét, amikor így ír: „Jézus személye azért központi jeletőségű nekem, mert a Getszemáni kert szomorúságában a mi félelmünket tárta Isten elé. Nekem éppen ilyen abszolút személyre van szükségem, hogy kötöttségemből, szorongatottságomból a kereszt botránya által kivezessen. A

31 Lásd: WPKG 65 (1976), 289 kk.

32 E. Drewermann, Das Marcusevangelium, 311.

33 U.a. Strukturen des Bősen, 1988, 28.

34 Anfragen an E. Drewermann, 1989.

35 Helmut Hark, Jesus der Heiler, 1988, 40.