Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Schneider, Michael - Bolberitz Pál (ford.): A vándoregyház teológiája
42 MICHAEL SCHNEIDER válni, hanem szükséges, hogy a gyakorlati életnek (ars vivendi) is útmutatója legyen. Egyben vállalni kell a nehézségekkel való birkózást. A szentírási elbeszélések igazolják, hogy amikor az ember Isten rendelkezése előtt áll, mindig titokkal is találkozik, amit nem ért, de amit nem szabad kikerülni. A II. Vatikáni Zsinat tanítja, hogy a Szentírást abban a szellemben kell olvasni és magyarázni, amelyben íródott (DV 12). A Szentírásban olvassuk azt is, hogy „a betű öl, a lélek pedig életet ad” (2Kor 3,6). Pál apostol külön felhívja a figyelmet arra, hogy az ember Isten bölcsességét akárhányszor balgaságnak látja, erejét pedig gyengeségnek (lKor 1,18.25). Itt az okoskodás nem hoz megoldást Istennek ezt a titokkal teli közeledését el kell fogadni és át kell élni. Krisztus keresztjének erejét csak ilyen magatartásban tapasztaljuk meg. így az úton levő teológia sem lehet zárt fogalmi rendszer, hanem segíteni kell bennünket, hogy nyitott lélekkel elfogadjuk Isten szavát és akaratát.11 A találkozás sokfélesége. A teológiában beszélünk jogos pluralizmusról, a nézetek és szempontok sokféleségéről, ami már a Szentírásban is jelentkezik. Például a négy evangélium mindegyike más és más szempontból mutatja be Jézus működését. A pontosság kedvéért azonban hozzá kell fűzni, hogy ott nem teológiai elméletek sokféleségéről van sző, hanem a találkozások sokféleségéről. Jézus találkozása Péterrel és Jánossal, Máriával és Mártával, Nikodémussal és Lázárral azt igazolja, hogy ő különböző módokon nyilatkoztatta ki magát. Sem a dogmatikában, sem a spiritualitásban nem beszélhetünk a szabadon érvényesülő eszmék pluralitásáról, hanem arról a tényről, hogy különböző emberek különféle módokon találkoznak a Mesterrel. Különösen kiviláglik ez a szentek életében, akik egyéniségüknek megfelelően hősi fokban gyakorolták az erényeket, s így saját útjukon követték Krisztust Tanúskodás. A teológia nem olyan tudomány, amelyet egyszerű megismeréssel lehet kidolgozni. A teológus is elsősorban hívő ember, aki a hit misztériumait fejti ki, azaz rendszerezi a megtestesült Ige kegyelmi rendjében. Már az egyházatyák hangoztatták az imádkozó teológia szükségességét. Az igazi teológia doxológiában végződik, azaz Isten dicsőítésében. Példa lehet rá Jeruzsálemi Szent Cirill, aki megkérdezi magától: Ha Isten lényege felfoghatatlan, miért beszélsz róla? A válasz ez: A folyó vizét sem tudom kiinni, de azért csillapítom szomjúsá11 MSchneider, In. O.Fuchs, Die dunkle Nacht der Sinne, 1989,126 kk.
