Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Schneider, Michael - Bolberitz Pál (ford.): A vándoregyház teológiája
A VÁNDOREGYHÁZ TEOLÓGIÁJA 41 amely nem fogalmakból áll, hanem az életből kiindulva tanúskodik. Ma ennek különös jelentősége van, mert a közhangulat Isten létét nehezen veszi tudomásul. A keresztény ember számára az élet tanúsága a legnagyobb segítség. Az ilyen teológia úgy hatja át az életet, hogy a kinyilatkoztatás egészét tartja szem előtt, s a részekben is az egészet éli meg. Itt a teológia az út, nem pedig valamilyen rendszer. A liturgiából meríti a bátorságot, hogy a részekben is az egészet lássa. Az egyházi év ünnepei úgy tárják elénk a misztériumokat, hogy azok megmaradnak teljes údvrendi összefüggésükben. Az igehirdetésnek is ezt kellene követni. Aki így éli életét, annak példája útmutató lehet Isten titkának felismeréséhez és követéséhez. Már Pál apostol is így írt: „Kövessétek példámat, mint ahogy én is Krisztust követem” (lKor 11,1). Amennyiben Krisztus követői életüket őrá alapozzák, annyiban tanítókká válnak és Istent hirdetik, s ebben a formában életük is teológia. A teológiai létszemléletben a szenteknek különös jelentőségük van, s a teológiában is kell erre gondolni, főleg a spiritualitás, az erkölcstan és a liturgia terén. A teológiához tartozik az is, hogy a konkrét emberhez beszéljen, akinek megvannak szubjektív adottságai, továbbá megvannak biológiai, szociális és történeti kötöttségei. Ezért kitérünk néhány ilyen szempontra is. Ha életszerű teológiáról van szó, meg kell látni a nehézségeket is. Az emberi élet tartalmát nehéz volna teológiai rendszerbe foglalni. Inkább csak beszélni lehet róla.8 Ilyen kezdeményezések már akadnak is. Maga a kinyilatkoztatás is elbeszélő, narratív formában jelent meg.9 Továbbá az Egyház történetének gazdagságát is a tagjaiban lejátszódó kegyelmi események mutatják.10 Az egyes emberek hitének folyamatosságáról is könnyebb folyamatosan beszélni, mint azt fogalmakba önteni. De természetesen fogalmi meghatározásra is szükség van, hiszen anélkül nincs tudományos teológia. A tulajdonképpeni életproblémák és a hitbeli nehézségek nem elméleti síkon keletkeznek, hanem a gyakorlati élet hozza őket magával. Társadalmi és történelmi korfordulók sem hirtelen jönnek, hanem először az egyes emberek törekvéseiben jelennek meg. Mégpedig azért, mert az eddigi megoldások nem látszanak kielégítőknek, ezért új életstílust kell kialakítani. A teológiának tehát nem szabad csupán tudománnyá 8 M.Schneider, Theologiesche Deutung von Glaunskriesen, 1996. 9 HP.Siller, ln: OFuchs, Theologie und Handeln, 1984,187 kk. 10 OFuchs, Narrativitat und Widerspenstigkeit, In: RZerfass, Erzählter Glaube,1988,87 kk.
