Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 2. szám - A remény nem csal meg - Scheffczyk, Leo - Kovács Ervin (ford.): "Képviselés" és a pap küldetése
70 vánulását, legerőteljesebb megvalósultságát és sűrítettségét. Ez az eredmény az Istenember, Jézus Krisztus élete és szenvedése volt Már Jézus húsvét előtti történetében felismerhető, hogy az ő igehirdetésében és az emberek, főképpen a bűnösök érdekében kifejtett tevékenységében teljes mértékben megvalósul az üdvösséghozó képviselés lényege. Ha Jézus emberségét tekintjük, még világosabb lesz előttünk, hogy a képviselésnek, a proegzisztenciának, a másokért való jelenlétnek, kettős iránya illetve kettős dimenziója van. A pro vagy a „jelenlét valakiért” kettős iránya: Istentől az emberek felé és az emberektől Isten felé. Már a történeti Jézus fenségében, teljhatalmában, csodáiban és különösen a bűnök megbocsátásában felismerhető, hogy ő Isten helyén áll és cselekszik, mint Isten képviselője. De ez az Isten helyén való állás ugyanakkor nyilvánvalóan kiállás az emberek mellett, javukra való cselekvés. Ez az emberek javára való cselekvés Jézus halálában éri el csúcspontját, amikor ő különleges módon az emberek helyébe lép. Ezt fejezik ki a 7tepv vagy a itoAAcov fogalmak is. Jézus halála és feltámadása után a tanítványok és a keresztény közösség előtt megnyílt az ember Jézusban megvalósuló „képviselésének”, „képviseltségének” még egy további dimenzióját. Ez a dimenzió valójában a legeredetibb, az első és a legalapvetőbb. Jelen van ugyanis a megtestesülés titkában, sőt azonos vele. A megtestesülés titkát úgy is értelmezhetjük, hogy az a képviselés megvalósulása egyedülálló formában. Maga Isten belép a világba és egy emberbe, személyesen az ő helyébe áll. Helyette és vele olyat tesz, amire ez az ember önmagától nem lenne képes. Az Ige megtestesülésében, vagyis Jézus Krisztusban és a megváltásban legkifejezettebb és ismételhetetlen formában megmutatkozik a képviselés struktúrája. Jézus mint ember képviseli az Istent az emberek előtt és Ő az emberek számára Isten. Mint Istenember azonban ő az a hely, ahol maga Isten a Fiú személyében átveszi az ember helyét, ugyanakkor képviseli őt, anélkül, hogy megsértené vagy megszüntetné az emberi természetet. Az isteni Személlyel való személyes egység teljesen megmagyarázza, miért tudott Jézus egyedülálló módon az emberek felé fordulni. Benne maga az emberré lett Isten Fia lép helyébe a bűnbeesett emberiségnek. Mint megtestesült Fiú, Krisztus hatékonyan és mélyrehatóan tudta képviselni az emberiséget az Atya előtt. így az ő emberek iránti
