Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Ratzinger, Joseph - Gál Ferenc (ford.): Az "új szövetség" az üdvösség történetében
AZ „ÚJ SZÖVETSÉG" AZ ÜDVÖSSÉG TÖRTÉNETÉBEN 49 Szent Pálnál mindenekelőtt feltűnik az, hogy megkülönbözteti a Krisztus által megvalósított szövetséget a mózesi szövetségtől, s ebben benne van az, amit az ó és az új szövetség elnevezésével kimondunk. A legélesebb szembeállítást a 2Kor 3,4-18-ban és a Gál 4,21-31-ben találjuk. Míg az „új szövetség” a prófétai szövegekből ered (Jer 31,31), és ez összekapcsolja a Biblia két részét, addig az „ó szövetség” kifejezés egyedül a 2Kor 3,14-ben található. A Zsidóknak írt levél „első szövetségről” beszél (9,15) és az új szövetséget „örök szövetségnek” mondja (13,20). Ennek megfelelően a misében is „új és örök szövetségről” hallunk. A 2Kor levélben Pál apostol a Mózes-szövetséget és a Krisztus-szövetséget úgy állítja szembe, mint a mulandót és a maradandót. A régi szövetség sajátsága tehát az ideiglenesség, aminek képe a kőtábla. A kő a halálnak, az élettelenségnek a kifejező jele, s aki a kőtáblára írt törvények keretei között marad, az nem az életbe kapaszkodik. Itt Pál nyilván Jeremiás szövegére gondol, amely szerint Isten az új szövetség idején a szívekbe írja törvényét, nem kőtáblára. De gondolhatott Ezekiel szavaira is, hogy akkor majd Isten „az emberek kő-szívét kicseréli hús-szívvel”.4 Itt tehát a szöveg a mózesi szövetség múlandóságát nyomatékozza, s utána az apostol utal a következményekre is. Aki arcát Jézus felé, a megdicsőült (Jr felé fordítja, annak szívéről eltűnik a fátyol, s megismeri az ószövetségi törvény belső, szellemi értelmét. A képek változása, amit Pálnál egyébként is megfigyelhetünk, egy kicsit elhomályosítja a mondanivalót, de a fátyol elvétele is rámutat a mózesi szövetség ideiglenességére. Ha a szívekről eltűnik a fátyol, akkor kiviláglik a törvény igazi értelme: az is szellemivé lesz, mint az élet új rendje. Az ó és új szövetség ellentéte, amely Pálnál a 2Kor 3-ban annyira szembetűnő, a keresztény szellemiségben azóta is visszhangzik. Ugyanakkor nem figyeltek eléggé a betű és a szellem egymásra utaltságára, ami a fátyol képében már felismerhető volt. Főleg pedig nem vették észre, hogy Pál más helyeken Isten és az ember történetének drámáját sokoldalúan ábrázolja. A Róm 9. fejezetében említi Izrael kiváltságait, s azok között felsorolja a szövetségkötéseket is. A böl- csességi irodalom hagyományának megfelelően a „bölcsesség” itt 4 R. Bultmann, Der Zweite Brief an die Korinther, 1976, 76.
