Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Isten és császár - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Kereszténység és független alkotmányos állam
22 MANFRED SPIEKER is átviszi, mind pedig a korábbi liberális felfogást, amely a fejlődő országokat magukra hagyja, az erős államoknak pedig megengedi a nemzetközi rendőrszerepet. Az észak-dél-konfliktus legyőzése érdekében el kell ismerni, hogy a keresztény kultúrkörbe eső államokban is a fejlesztési segítség alul marad az általuk megígért mértéken, és nehezen figyelnek oda, az észak-dél-konfliktus elmélyülésére. Bár vannak kivételes intézmények is, mint pl. a német Misereor vagy Brot für die Welt, s ezek szép eredményeket mutatnak fel. 5. A szociális piacgazdaság. Az alkotmányos rendnek szüksége van megfelelő gazdasági rendre. Ma ezt széles körben szociális piac- gazdaságnak nevezik. Található ebben is keresztény hagyomány? Csak sok tekintetben differenciált választ lehet adni. A szociális piac- gazdaság, mint gazdasági rendező fogalom, csak fél évszázadra tekint vissza. Előzményei olyan gazdasági rendszerek voltak, amelyek vagy zabolátlan szabad versenyen alapultak, vagy a verseny kizárásával központi állami vezetés alatt állottak. A szociális piacgazdaság mindkettőtől elhatárolja magát. A szabad versenyt össze akarja kötni a szociális biztonsággal úgy, hogy állami kerettörvényekkel biztosítsa mind a piacnak, mind a szociális igazságosságnak az előnyeit. így emberhez méltó élethez juthatnak olyanok is, akik a teljesítmény versenyében nem vehetnek részt. Az elgondolás elindítói Ludwig Erhard, Alfred Müller-Armack, Wilhelm Röpke s más neves szociológusok és teológusok voltak. Ok mint nemzetgazdászok képviselték a keresztény örökséget. A két nagy keresztény egyház azonban, a katolikus és az evangélikus, egészen a 80-as évekig nem nagyon tudott mit kezdeni a szociális piacgazdasággal, s a nehézségek máig sem tűntek el egészen. Bár már vannak szociáletikusok, akik rámutatnak arra, hogy a szociális piacgazdaság benne van a keresztény emberkép és a szolidaritás logikájában,22 de az egyházakban hosszú ideig olyan szemlélet uralkodott, amely nem annyira a termelési feltételekre és a teljesítmény igazságosságára figyelt, hanem csak az igazságos, illetve egyenlő elosztásra. A piac és a verseny még úgy szerepelt, mint az egoizmus és a rámenősség 22 Katolikus oldalról: Josef Höffner, Wilhelm Weber, Anton Rauscher, evangélikus oldalról: Martin Honecker és Trutz Rendtorff.
