Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 3. szám - Isten és emberek műve - Ratzinger, Joseph - Gál Ferenc (ford.): Az Eucharisztia ünneplésének formája és tartalma
AZ EUCHARISZTIA ÜNNEPLÉSÉNEK FORMÁJA ÉS TARTALMA 29 jelleg megértésének alapja. Akik azzal állnak elő, hogy nincs folytonosság Jézus és az apostoli Egyház között, azok félreismerik az összefüggés mibenlétét. A valódi helyzet az, hogy a formát illetően nem is lehet közvetlen folytonosság Jézus és az Egyház között, hasonlóan ahhoz, hogy az igehirdetés tárgya Jézusnál az Isten országa volt, az Egyház pedig már magát a feltámadt Krisztust hirdette, akiben az Isten országa elérkezett.11 A Jézussal való folytonosságot és egységet a forma átalakulásában kell keresni. A Schürmann által megjelölt második szakaszban az Eucharisztia össze van kapcsolva a közösség szeretetlakomájával. Itt Schürmann megállapítja, hogy az őskeresztény szeretetlakoma nem Jézus húsvéti vacsorájának megismétlése, hanem inkább Jézus és tanítványai mindennapi asztalközösségének a folytatása.11 12 Ebből érthető, hogy Jézusnak az ismétlésre vonatkozó parancsa nem az egész húsvéti vacsorára vonatkozott, hanem csak a kifejezetten eucharisztikus cselekményre. Hiszen az apostoli időben nem ismételték az egész húsvéti vacsorát. Ez pedig magával hozta a változást és a keresztény ünnep- lési forma kialakulását. A közösség szeretetlakomája megelőzte az Eucharisztia ünneplését, s ez az utóbbi úgy ment végbe, mint hálaadás, mint vallási cselekmény, aminek lefolyása világosan kiolvasható az lKor 11,17—34-ből. Sőt Máté és Márk evangéliumából is. Egyesek azonban Schürmann megállapítását - miszerint az apostoli időkben Jézusnak a tanítványaival való mindennapi étkezésére emlékeztek - úgy magyarázták, hogy az Eucharisztia Jézusnak a bűnösökkel való együttétkezéséből ered. Így az Eucharisztia igazában a bűnös embernek adott megigazulást jelképezi. Viszont aki ezt állítja, az a krisztoló- giát leszűkíti a megigazuiás tanára. 13Hozzá kell még vennünk, hogy az Eucharisztia ilyen elképzelésének semmi köze az őskeresztény hagyományhoz. Pál apostol az Eucharisztia bűnös vételét úgy bélyegezte meg, hogy az illető „ítéletét eszi és issza” (lKor 11,29), tehát messze járnak tőle azok, akik az Oltáriszentséget megkülönböztetés és feltétel nélkül mindenkinek nyújtani akarják. Vagyis úgy értelmezik, mintha az Isten feltétel nélküli kegyelmének jele volna, ezért a bűnösök és a 11 J. Ratzinger, Eschatologie, Pustet 1977. 12 (Jo. 85. 13 Lásd: W. Pannenberg, Thesen zur Theologie der Kirche, München 1977, 34-36.
