Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Isten és császár - Stilwel, Peter - Gál Ferenc (ford.): Isten és a császár
10 PETER STILWEL ségnek mondja, akkor a vallási diktatúra kísértetét idézi fel. Az erről a témáról szóló vita valóban szenvedélyes és nyomasztó. Az ellentét radikalizálásához az járult hozzá, hogy az egyik oldal a magzat jogát védte elszántan, a másik pedig a nők jogait hangoztatta. Ahol pedig a felek ellenséget látnak egymásban, ott a párbeszéd alig lehetséges. Ma ugyan már kevesen vannak, akik kétségbe vonják az emberi élet értékét, s a magzatelhajtást és az eutanáziát valódi jónak tartanák. A legtöbb ember, aki a jogi türelmet hangoztatja, nem az életet védi, hanem egy állítólagos kisebb rosszat akar elfogadni, és a nehéz küzdelemmel járó lelkiismereti döntést nem akarja bíróság elé vinni. Ahhoz a régi tételhez folyamodnak, hogy a kétes dolgokban legyen szabadság. Talán az igazi probléma nem is az olyan egyének ellenállása, akik az erkölcsi értékek társadalmi jelentőségét tagadnák. Inkább arról van szó, hogy a többséget meggyőzzék olyan gyakorlati megoldások lehetőségéről és előnyéről, amelyeket ma sokszor emlegetnek a párbeszéd érdekében (s amelyeket részben a tanítóhivatal is megfogalmaz4). Mindenesetre ennek az igyekezetnek nem szabad elvont és moralizáló beszédekre korlátozódni. Évszázadunkban Mahatma Gandhi és Martin Luther King, továbbá az emberi jogok harcosai vagy a természetvédők eredményei mutatják, hogy a közvéleményben nem ellenfelet, hanem lehetséges szövetségest kell látni. Amellett a demokratikus formákat és döntéseket figyelembe veszik, bár nem ringatják magukat illúziókban, hogy az ilyen problémákat demokratikus döntésekkel megoldják. Az ilyen akciókkal el lehet kerülni, hogy a nyilvánosságot olyan kötelezettségekkel megterheljék, amelyeknek vállalására nem készek. Helyette az elérendő értékeket mutatják be kívánatosnak és hasznosnak. 4. Tanítóhivatal és demokrácia. Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy II. János Pál pápa nem helyesli a nyugati demokráciák munkamódszerét. Ez nem felel meg a valóságnak. Ez a benyomás ugyanis a megjelent dokumentumok felületes és egyoldalú olvasásának eredménye. Viszont ha elemezzük azokat, meglátjuk, 4 Az Ecclesiam suam kezdetű enciklika és a zsinat Dignitatis humanae kezdetű határozata kifejezetten hirdetik, hogy az Egyháznak párbeszédben kell állni a világgal.
