Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 2. szám - Istenről beszélünk - Henrici, Peter - Bolberitz Pál (ford.): A teológiai fejlődés útja korunkban

10

PETER HEMRIC!

tűk, hanem a fenomenológiai és antropológiai elemzést, amit később a zsinati szövegekben is alkalmaztak.

Egész új volt - főleg kezdők számára a Szentírás kezelése a teológiában. Meg kellett szokni, hogy nem minden elbeszélést kell szószerint venni az Ószövetségben, hanem a Diuino afflante Spiritu értelmében Figyelni kell az irodalmi műfajra is. így a formatörténeti módszer munkaeszköz lett. Ennek szelleméhez módszertani beveze- tésnek jó volt Louis Bouyer könyve Szent Antal életéről. Nagy segítséget nyújtott a Bible de Jerusalem, amely először 1956-ban jelent meg, s a bevezetésekben meg a magyarázatokban megtaláltuk a biblikus tudomány fontos eredményeit. így megvolt az út a Szentírás egzegétikai és teológiai kezeléséhez. A dogmatikai bizonyításhoz már nem az egyes szövegeket vettük, hanem a „bibliai témákat”.33 34 Egy másik egzegétikai alapelvet kaptunk Krisztus követésének könyvéből (ami igazában Szent Jeromos mondása): Omnis scriptura debet légi eo spiritu, quc scripta erat (minden írást abban a szellemben kell olvasni, amelyb n íródott)35, s ezt szószerint átvette a Dei Verbum kezdetű zsinat határozata is.36 Vagyis a szöveg eredeti értelmét csak úgy kapjuk meg, ha összhangba hozzuk a szerző eredeti szándékával és a Szentlélek által sugalmazott egész Szentírás összefüggésével. Ezzel nyitva állt az út ahhoz, hogy a Szentírást úgy értelmezzük, mint „Isten szavát emberi előadásban”37, és a betű szerinti értelmet szellemileg értsük. A Biblia tanulmányozásánál figyelembe vették a nem-katolikus szerzőket is, elsősorban Joachim Jeremias-t és H. C. Dott-ot. Kittel műve, a Theologisches Wörterbuch zum Neuen Testament állandó forrásmunka lett. Az ökumenikus teológia ugyan még nem volt programban, de a tanítás menete már ökumenikus volt.

Hasonló a helyzet a liturgiával kapcsolatban is. Az előadások sorában ez inkább melléktárgynak számított. Ám a tanulók személyes érdeklődésében nem. Sokan elolvasták Josef Andreas Jungmann

33 L. Bouyer, La vie de S. Antoine, 1950.

34 A nevet J. Quillet vezette be: Thémes bíbliques, 1953.

35 Krisztus követése, 1. 5.

36 Dei Verbum, nr. 12.

37 Lásd: J. Levie, L'Écriture Sainte, in: Nouvelle Revue Théol. 78 (1956) 561 kk.