Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 4. szám - Idő és öröklét Ura - Jáki Szaniszló - Jáki Zénó (ford.): Angyalok, állatok és a hit fénye
38 JÁKI SZANISZLÓ ökonómiáját működtető égi szolgákat.” Azután hivatkozott Szent Mi- hályról 1832-ben mondott beszédére. Newman szerint a valódi krisztológiai angeloiógia iránt tanúsított tisztelet szükségszerűen magában foglalja Krisztus figyelmeztetését azok felé, akik megbotránkoztatnak egyet is a kicsinyek közül, hiszen az angyalaik állandóan Isten színe előtt állnak (Mt 18,20). Abban a tanulmányban (amelynek szerzője azt tűzte ki célul, hogy visszaállítja Krisztus közvetítésének központi jellegét) nincs egyetlen hivatkozás sem arra a tucatnyi esetre, amikor az Újszövetségben az üdvtörténeti esemény az angyalok közvetítésével valósul meg, űrünk fogantatásától a feltámadásáig és így tovább. Még kevésbé ajánlja a szerző, hogy egy jó kereszténynek kérnie kell az angyalok közbenjárását, különösen őrzőngyaláét. A közvetítésről, amelyet Newman kifejezetten remélt, hogy megkap őrzőangyalától, The Dream of Gerontius-ban írt. Hiszen Geronti- us lelke az ő saját lelke, amelyet őrzőangyala visz az ördögök üvöltő kórusától üldözve Isten trónja elé. Természetesen csak a költemény esztétikai szépsége (amit még fokoz Elgar zenéje) az, ami a legtöbb modern emberre hat. Eleven konkrét teológiai tartalma idegen azok számára, akik örömmel hallják York érsekének kijelentését, hogy ”a pokol nem tekinthető manapság komoly lehetőségnek.” Newman azt mondaná, hogy a pokol, menny, angyalok és ördögök láthatatlan egészet képeznek a természetfeletti tájain. És ez az, amit Newman állított egy beszéd-sorozatban, amelyet négy egymásután következő vasárnap mondott el 1860 szeptemberében. Ezek a beszédek csak vázlatban vannak meg, de így is teljesen bizonyítják a folytonosságot, amely fennállt a figyelem között, amelyet Newman, még mint anglikán az angyalok és ördögök természetfeletti világa realitásának szentelt és az eltökéltség között, amellyel erről, mint katolikus prédikált. A negyedik beszéd a őrzőangyalokról szólt, nemcsak az egyéni lelkek őrzőangyaláról, hanem az égitestek és az egész világ angyalairól is. Ennek a beszédnek a vázlatában van egy hivatkozás az 1832-ben Szent Mihályról és annak égi seregeiről mondott beszédére. A sorozat első beszéde dióhéjban vázlatosan ismétli kijelentését, hogy sokkal többet tudunk az angyalokról, mint az állatokról és ténylegesen az egész fizikai világról. Csak miután vázolta az angyalok-
