Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 4. szám - Idő és öröklét Ura - Jáki Szaniszló - Jáki Zénó (ford.): Angyalok, állatok és a hit fénye
JÁKI Szaniszló Angyalok, állatok és a hit fénye „Reálisabb ismeretünk van az angyalokról, mint az állatokról.” Egy ilyen állítást, amely első tekintetre maradinak látszik, nem lenne érdemes megfontolás tárgyává tenni, ha nem John Henry Newman írta és hirdette volna. Az állítás dióhéjban összefoglalja azt a szentbeszédét, amelyet The invisible World (A láthatatlan világ) címmel 1837-ben mondott el. Ekkor ő volt az Oxford Mozgalom szellemi és erkölcsi vezetője. E szentbeszéd nem egészen két évtizeddel megelőzte előadásait, amelyekben egy egyetem eszméjét vázolta, amely pontosan azért általános, vagyis valóban univerzális hatáskörében, mert szégyenkezés nélkül katolikus. Newman, ezt a hatáskört az „uralkadó értelem” privilégiumának nevezte, és ezt a jelzőt joggal alkalmazhatjuk gondolkodásának erejére és őszinteségére. Egy dolgot nyilvánvalóan nem tételezhetünk fel Newmanról, amikor megállapította ezt a különös aránytalanságot, amely fennáll az angyalokról és az állatokról való ismereteink viszonylagos mértékében. Nem tételezhetjük fel, hogy Newman nem vette tudomásul az állatokra vonatkozó ismereteink hatalmas tömegét, amely 1837-ben rendelkezésre állt, két évtizeddel azelőtt, hogy Darwin Origin of Species műve első kiadását néhány óra alatt elkapkodták. Azt sem tételezhetjük fel, hogy Newman szándékosan nem vette figyelembe azt a számos kiadást, amelyek a francia eredetiben és angol fordításban Buffon Histoire naturelle című sok kötetes, az állatok birodalmára vonatkozó adatokkal telezsúfolt művét eljuttatták az akkori olvasókhoz. Nagyon valószínűtlen az is, hogy Newman nem hallott volna Cuvier-ről, aki mint valami varázsló, néhány kis csontdarabból rekonstruálta nemcsak a még élő, de a már kihalt fajok teljes csontvázát. Senki sem tételezheti fel ezeket olyan valaki részéről, akit az oxfordi Oriel kollégium tagjának választottak a matematikában való jártassága
