Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 3. szám - Hiszem a test feltámadását - Rebić, Adalbert - Bolberitz Pál (ford.): A feltámadás hite az Ószövetségben

A FELTÁMADÁS HITE AZ ÓSZÖVETSÉGBEN

21

egzisztenciális és teológiai kérdésre, amely a jámbor zsidót régóta foglalkoztatta.3

A fogság utáni időben az apokaliptikus-eszkatológikus körökben a feltámadás reménye úgy jelentkezett, mint vigasztalás a halál elkerülhetetlen sorsa miatti kétségbeesésre, ami a korábbi bölcsességi irodalomban csak felderengett (Íz 43,19; 65,17; 66,22). Amilyen biztos, hogy Isten a teremtést megújítja, olyan biztosan része lesz a nép hűséges tagjainak a nagy átalakulásban, vagyis számukra új élet kezdődik. A föld és a por csak látszólag mutatja az ember végét, mert az Isten által hozott nagy átalakuláskor a porban lakók életre kelnek, így az ószövetségi eszkatolcgikus jövendölés magyarázatot ad az ember végső problémájára, ami a Prédikátor könyve szerzőjének a szívét is nyomta (9,2-6).4 5

Az ószövetségi feltámadáshit előfeltételei. Az Ószövetség ideje alatt a következő szempontok jelentkeztek; 1. A halálnak és következményének alapvető biblikus értelmezése, 2. az Istenbe mint teremtőbe vetett hit, 3. a bibliai antropológia és 4. a Biblián kívüli hatások.

1. A halál az ószövetségi felfogásban titokzatos jelenség és az is marad. Nem is tették fel soha a reá vonatkozó kérdést, hiszen választ sem találhattak rá. Bibliai felfogás szerint az élet és a halál közötti különbség relatív: a halál állapota az élet valamilyen leszűkített formája. Ezen az alapon a „feltámadás” nem más, mint az emberi erők helyreállítása (v.ö, 1 Kir 17,17; 2Kir 4,31-37; 13,21). Más a helyzet akkor, ha a halál egy embert kiszakít az élők sorából és a Sheolba taszítja (Zsolt 16,10; 30,4).

Az Ószövetség a korai időben még nem ismerte egy új élet lehetőségét, amelyet Isten a halál után újraalkot. Erre tanú a Prédikátor kételkedése. Ezért volt kortársai számára annyira fontos ez a földi élet. Isten és az ember közötti minden vonatkozást ebbe az életbe soroltak bele: itt a földön kell Istent szeretni és imádni. A Prédikátor egyetlen tanácsa ez: ami tennivalót csak talál a kezed, azt mind tedd meg, amíg képes vagy rá, hiszen az alvilágban, ahová mégy, sem

3 A. T. Nikolainen, Der Auferstehungsglaube in der Bibel, Helsinki 1944-46.

4 G. Pidoux, L'homme dans L'AT, Neuchatel, 1953,53

5 Vö. P. Beauchamp, Psaumes, nuitetjour. Paris 1980, 137-139.