Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Spaemann, Robert: A relativizmus zsákutcája
Robert SPAEMANN A relativizmus zsákutcája Interjú Robert Spaemann német filozófussal (Aceprensa) A nihilizmus zsákutcája Octavio Paz szerint a társadalmi relativizmus éppen napjainkban lassanként új formát ölt és abszolút igénnyel lép fel. Ez a relativista abszolutizmus azon a tényen alapszik, hogy a dolgoknak nincs értéke, hanem egyszerűen csak ára, és így föl lehet őket cserélni egymással. Erről mondja Robert Spaemann német filozófus: úgy hiszem ez a megállapítás pontosan megfelel korunk helyzetének. Napjainkban a marxizmus már halott. Lehetséges azonban hogy a történelemben először mégiscsak igaza lesz Marx némely megállapításának. Arra utalok itt, ahogyan ő leírja a modern társadalmat, ügy ábrázolja, mint piaci mechanizmusok társadalmát, amelyben minden érték csere-értékre váltható. Olyan civilizációban, mint a mi mai civilizációnk, ahol minden érték puszta változó, amelynek cserefunkciója van, keresve keresik az emberek, hogy minden dolognak legyen egy közös és mindeggyikkel felcserélhető csereeszköze. Ennek következtében az ilyen helyzetben azután a kötelezettségeknek is - lassanként - piaci jelleget adnak. Például, ha egy társadalomban elfogadják, mégpedig kizárólagosként, hogy minden meggyőződésnek tiszteletben kell tartani a másikat, akkor ennek az az eredménye, hogy egyetlen meggyőződés sem kapja meg a tiszteletet, vagyis azt a tényt nem respektálják, hogy valakinek van meggyőződése. Hipotéziseket kell elfogadni és csakis hipotéziseket. Következésképpen olyan civilizációról van szó, mely a feltevések civilizációja, amely távol áll minden vallásos hittől, minden személyes kapcsolattól, például mint a házasság vagy a szent fogadalmak. Ezeket egyszerűen nem értik. Ennek pedig az az oka, hogy ezek a kapcsolatok természetüknél fogva nem
