Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Reinhardt, Klaus - Gál Ferenc (ford.): Új utak a mai krisztológiában
ÚJ ÜTAK A MAI KRISZTOLÓGIÁBAN 37 Ilyen megfontolások indították el a Krisztus-hit mítosztalanításának és dogmátianításának folyamatát, ami oda vezetett, hogy a felülről kiinduló krisztológiát egy alulról kiindulóval akarják pótolni, vagy legalább is azzal megerősíteni. De mit akar az alulról értelmezett krisztológia? Szeretné megállapítani, hogy mit fejezett ki az apostoli egyház, amikor az első húsvét után Jézust Messiásnak és Isten Fiának mondta. Vagyis Jézus földi életének, működésének a tanulmányozásával keresi azt az alapot, amelyből kiolvashatja és értelmezheti Jézus rendkívüli jelentőségét. Tehát az alulról kiinduló krisztológia módszer tekintetében és szándékában messzemenően találkozik a történeti-kritkai Jézus-kutatással, amely az újkori felvilágosodás teológiájának legdivatosabb kérdése volt.5 Tudni kell azt is, hogy századunk 50-60-as éveiben az új teológiai értelmezés a Jézus-kutatás eredeti dogmaellenes beállítottságát nagy mértékben enyhítette. Ha az alulról kiinduló krisztológia visszamegy a történeti Jézushoz, az semmiképpen sem jelenti, hogy a húsvét utáni Krisztus-hitet hamisnak veszi. Általában ezek a teológusok tudatában vannak, hogy ha mi a történeti Jézust meg akarjuk közelíteni, azt csak az Egyház hitén keresztül tehetjük meg, s nem annak megkerülésével. Továbbá ha az alulról kiinduló krisztológia az ember-Jézusból indul ki, az nem azt jelenti, hogy eleve leszűkíti őt az emberi természetre vagy hogy az Istennel való kapcsolatát tagadja. Jézus misztériumának egyes radikális értelmezése ebbe az irányba mutat, de a legtöbb katolikus szerző az ellenkezőjét vallja. Amikor meg akarják akadályozni, hogy Jézus Krisztusba mint Isten Fiába vetett hit a mai ember számára jelentés nélkülivé váljék, Jézus istenfiúságát új módon akarják megalapozni és érthetővé tenni. A felülről kiinduló krisztológiával szemben Jézusnál az istenfiúság alapját nem olyan dologban keresik, ami emberi életén túl van, hanem inkább a történetileg megfogható emberi életében és működésében. Hosszú ideig a történeti-kritikai Jézus-kutatás és az annak megfelelő, alulról elinduló krisztológia a protestáns teológia tere volt. A katolikus teológusok csak az utóbbi évtizedekben fordultak feléje, először a szentírásmagyarázatban, azután a dogmatikában is. A német 5 Lásd: R. Slenczka, Geschishtlichkeit und Personsein Jesu Christi, Göttingen, 1967.
