Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Reinhardt, Klaus - Gál Ferenc (ford.): Új utak a mai krisztológiában
Klaus REINHARDT A Uj utak a mai krisztológiában Arra a kérdésre, hogy valaki miért vallja magát kereszténynek, néhány évvel ezelőtt még minden keresztény, vagy legalább is minden katolikus, vonakodás nélkül válaszolta volna: O hisz Jézus Krisztusban, aki több, mint ember, emberré lett isteni személy. Ezt a hitvallást az Egyház már a Niceai Zsinaton, 325-ben meghatározta: „Hiszünk... az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született a világ kezdete előtt... Született, nem teremtmény, az Atyával egylényegű.” Amikor a német püspöki kar a Niceai Zsinat 1650-ik évfordulóján ezt a határozatot méltatta, abból kicsendült a gond, hogy ezt a kijelentést ma sokan nem értik, és hogy a krisztológiában új értelmezések lépnek fel, olyanok is, amelyek nyilvánvalóan nem egyeznek az Egyház meggyőződésével.1 Valóban nem csak az Egyházon kívül, hanem az Egyházban is Krisztusnak, mint a megtestesült Fiúnak a képe sokak számára elmosódott. Úgy nyilatkoznak róla, hogy ő az Isten követe és képviselője az emberek között, vagy ő az emberiség összefoglalása, ő az igazi, eredeti ember. Erről a változásról akarunk a következőkben szólni, elsősorban a 2 németnyelvű katolikus teológia áttekintésére szorítkozva. Mi indokolta ezt a változást? Biztosan nem egyszerűen az újdonság keresése vagy a hagyomány kritikus elemzésének vágya. Hihetünk az új krisztológia egyik előharcosának, a holland Schoonenberg jezsuitának, amikor bizonyos sajnálkozással beszél arról, hogy nehezére esik a hagyományos krisztológiától való eltérés: „olyan, mint ha az Isten Fia kiesett volna az égből”. Az indíték elsősorban az a törekvés volt, hogy a mai emberek Krisztusba vetett hitét érthetővé tegyék, mert úgy látszik, hogy a Krisztusra vonatkozó régi állítások nagyrészt idegenek és értelmetlenek lettek számukra. A klasszikus krisztológiát 1 2 3 1 Erklärung der deutsch. Bischofkonferenz, 1975 szept. 24. 2 K. Reinhardt, Int. Kath. Zeitschrift 1973/3, 206-224. 3 P. Schoonenberg, in: Antworten der Theologen, Düsseldorf, 1968, 274.
