Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Balthasar, Hans Urs von - Győrffy Andrea (ford.): Isten az Istentől,világosság a világosságtól...

4

HANS ÜRS VON BALTHASAR

házból a hit átvándoroljon a hellenista zsidó-keresztényekhez és onnan a pogányokból lett keresztényekhez. Még akkor sem, ha ma már tudjuk, hogy a hellenizmus az akkori Jeruzsálemet is erősen áthatotta. Sem a Küriosz=Úr megszólítás (arám:mar, maranatha), sem az Isten Fia cím (amely az Ószövetségből magyarázható), sem az elő-lé- tezés és küldés-formula (ami az ószövetségi bölcsességi irodalomban bizonyos értelemben feltűnik) nem szorul arra, hogy a hellenizmus vallási gondolatvilágából értelmezzük. Egyesek feltételezik, hogy már Pál idejében megvolt egy gnosztikus „megváltás-mítosz”, amelyre Bultmann feltételezései is támaszkodnak, de ma már ezt is megcáfolták.1 2 3 Még ha Jézus a messiás címet a félremagyarázás lehetősége miatt el is utasította, a kereszt felirata mégis azt igazolta, hogy őt mint messiást Ítélték el. Akkor pedig kézenfekvő, hogy húsvét után ezt a címet miért alkalmazták rá. Különben ezek a címek a maguk egyszerűségükben kifejezik az Atyához való különleges viszonyát (akit ő eddig a szokatlan családias ,Abba” szóval illet). Továbbá a keresztre feszítés és a feltámadás eseményének egészen más súlyt ad, mint ahogyan ezeket a címeket az újszövetségi időben használták. Egyébként Jézus maga is hozzájárult ehhez a fokozáshoz azzal a tekintéllyel és igénnyel, amellyel fellépett: ő nagyobb, mint Jónás (vagyis egy próféta), nagyobb mint Salamon (vagyis a bölcsek) és nagyobb, mint Mózes, akinek a törvényét tökéletesíti és elmélyíti. Meg is kérdezik tőle: Mivé teszed magad? Tehát ha életében nem is adtak neki „isteni címeket”, ő mindenképpen alkalmat adott arra, hogy a kilétéről szóló állításokat az isteni szférába helyezzék. Hogy milyen gyorsan és egyértelműen történt ez, azt mutatja a kereszthalál értékelés: értünk (Gál 2,20: értem) adta magát áldozatul. Ebben benne volt az emberiség bűnének hatékony jóvátétele Isten előtt. Az ő engesztelése hatékonyabb volt, mint az egész mózesi törvény. Ezért az csak isteni szférából jöhetett.

2. Itt jelentkezik a második kérdés: Miért nem lehetett volna egy ártatlan ember szenvedése (akit Isten esetleg utólag feltámasztással

1 Martin Hengel, Judentum und Hellenismus, 1973.

2 C. Colpe, Die religionsgeschichtliche Schule, 1961.

3 N. A. Dahl, Der gekreuzigte Messias, In: Ristov-Matthiae: Der historische Jesus und der kerygmatische Christus, 1960, 140.