Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Doré, Joseph - Török József (ford.): Teológiai áramlatok Franciaországban a II. Vatikáni Zsinat után
TEOLÓGIAI ÁRAMLATOK FRANCIAORSZÁGBAN 65 resztény őstapasztalatra, amelyről az Újszövetségi Szentírás szövegei tanúskodnak. Az emberi egzisztencia hermeneutikája pedig olyan értelmezést javasolhat, amely lehetővé teszi az emberi tapasztalat értelmének legközvetlenebb ismeretét azon kérdések fölvetésével, amelyek egyszerre megvilágítanak és irányítanak, feleletük tartalmának igaz voltával az emberi lét és tapasztalat értelmét jelentik. Végezetül e két hermeneutikának egymáshoz kapcsolása - ugyancsak hermeneutikai módon - kettősen biztosítja, hogy ez a teológia hermeneutikai jellegei fog rendelkezni. Az eddig elmondottak kétségtelenül nem mindig azonos módon kerültek alkalmazásra azok részéről, akik a teológia effajta fölfogására hivatkoznak. Ez egyébként nem kizárólagosan francia irányultság: más történelmi-kulturális térségek képviselői között legalább jelezni lehet a holland Edward Schillebeckx és az amerikai David Tracy nevét. Franciaországban ennek legjelesebb képviselője Claude Geffré, aki állandóan újabb szempontokkal gazdagítja a jelzett területet, miközben a különböző oldalakról érkező kritikával szembekerül. E teológiai irányzat haszna Úgy tűnik, a közvetlen haszon legalább két területen jelentkezik. Mindenekelőtt a teológia „dogmatikus” fölfogását gazdagítóan rávilágít arra, hogy többről van szó, mint a már előre elfogadott dogmatikai kijelentések értelmének, összefüggéseinek kereséséről. Napvilágra kell hozni: a keresztény szövegek mennyiben és miért alkalmasak arra, hogy olyan értelem és igazság hordozóiként nyerjenek elismerést, amelyek a mai ember egzisztenciáját is képesek megvilágítani és irányítani. Egyébként, ez a teológia hangsúlyozza: ha a hitről van szó, ha azzal mint hittel akarunk számot vetni, akkor a teológiai gondolkodás kritikai része nem lehet teljes egy szükségszerű önértelmezési eljárás nélkül, mert a hit igazsága nem létezhet másutt, mint a hit elhatározásában, a hit megtapasztalásában, abban a létmódban, amelyet a hit tesz lehetővé. A teológia tehát szükségszerűen a hit tapasztalatában gyökerezik és ezért elkötelezett a hit mellett. (Hit nélkül nem lehet teológiát művelni; a krisztológia nem tárul föl a kutató előtt, ha
