Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Doré, Joseph - Török József (ford.): Teológiai áramlatok Franciaországban a II. Vatikáni Zsinat után
66 JOSEPH DÓRÉ az tagadja Krisztus istenségét. Komoly veszély a teológiának álcázott vallástörténet hivalkodó mindent tudása. A fordító megjegyzése!) Ebben az értelemben ennek az irányzatnak igaza van, amikor azt állítja, hogy a teológia alapvető módszerét a „hermeneutikus kör” jellemzi az előzetes megértés közbejötté révén. Claude Geffré ennek tökéletesen tudatában van, noha eszmefuttatásai számos kritikát fölkeltenek. Azok közül, amelyek a kereszténységen belülről jönnek, számosat Walter Kasper katolikus teológus álláspontja érvénytelenít: a teológia tisztán axiomatikus és dogmatikus modellje bizonyos értelemben túlhaladottá vált, és az újskolasztikus teológia korszakának lezárulása a jelen század katolikus teológiájának jelentős eseménye... Azonban máshonnan is merülnek föl kérdések. Érdemes rákérdezni: az a módszer, ahogyan a hivatkozás történik a szövegekre (anélkül, hogy pusztán hermeneutikai értelemre korlátozódna), eléggé figyelembe veszi-e a „sajátosan keresztény adottság” pozitív, tárgyilagos jellegét, röviden a teljes és konkrét történelmisé- gét, amellyel kapcsolatban a hit és a teológia önmagát meghatározza és amelyhez viszonyul. Még ha Claude Geffré írásaiban nem is fenyeget a hit tiszta egzisztencializálása; az a mód, amint a személyes elhatározás és az ebből következő cselekedet bemutatásra kerül, a hit és a keresztény élet egyházi dimenziójának vitatható relativizálásához vezethet. A keresztény szó és cselekedet, a tevékeny és felelős elkötelezettség az Egyház - amely intézményes és tanító, szolgáló és hierarchikus - keblén belül veszélybe kerülhet. Ezeket a kérdéseket azonban maradéktalanul fölteszi az a megközelítés, amely valójában nem más, mint a harmadik irányzat. III. A hit közlésének gyakorlati terepe Kiindulás Akár bírálják, akár nem a humán tudományok, akár elismerik, akár nem a kortársak, a kereszténység tény. Ugyanakkor olyan tény, amely személyes elkötelezettséget jelent, és a keresztény hívő, a szerzőtől az olvasóig saját tapasztalatára támaszkodva megnevezi Is-
