Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Doré, Joseph - Török József (ford.): Teológiai áramlatok Franciaországban a II. Vatikáni Zsinat után

60

JOSEPH DÓRÉ

I. A humán tudományok kritikai szolgálata Új kulturális terület

A teológusok abból a megállapításból indultak ki, hogy a kereszténységtől függetlenül jött létre a humán tudományok együttese. Következésképpen szükségesnek tűnt a vallás mint jelenség, pontosabban a kereszténység újbóli leírása, behatárolása a kultúra általánosságban vett területén. Az alapvető kérdés tehát annak ismerete, miként tudja a keresztény ember hitét továbbra is megvallani ebben a világban - és ilyen értelemben a kutatás teológiai kereteken belül marad. Ám ehhez új alapok kellenek. Ezért közvetlenül átveszik azokat a szempontokat, amelyek az új „tudományágak” és kulturális „tekintélyek” jellemzői.

Tulajdonképpen annak folytatása történik, ami az előző századokban végbement a humán tudományok legelsőjével, a történelemmel. A kutatók arra törekednek, hogy még szigorúbb kritikával éljenek, vagyis előzetesen valamely keresztény igazság , sajátosság semminemű előföltételezésével ne éljenek. Ezeket inkább egyfajta eredményként szeretnék látni, a különböző tudományágak, kritikai eljárások alkalmazásainak gyümölseiként. Azután sok olyan, kifejezetten történelmi tudományág van, amelyek művelésénél igénybe veszik a pszichoanalízist, a szociológiát, az etnológiát, a formális szövegelemzést (strukturalizmus, szemiotika stb.)

A keresztény „sajátosság” problémája

A nagy kérdés, amit az effajta megközelítés fölvet, az az, hogy miként lehet számot vetni a keresztény sajátossággal, mint ilyennel, vagyis mi a kereszténység sajátja, miként lehet ezt igazolni? Hiszen a cél az emberek választásának és ragaszkodásának hatékony formálása; a sajátosságok pedig: Isten megnyilatkozó Igéje, a hirdetett és meghozott kegyelem és üdvösség. Mert egyik dolog a pszichológiai, nyelvi-strukturális, a ritológiai, szociológiai elemzés útján kimutatni, hogy a keresztény hit egyszer s mindenkorra egész, tökéletesen