Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Knoch, Wendelin - Gál Ferenc (ford.): A világ - Isten jó teremtése?
A világ - Isten jó teremtése? 73 lyek megismerése, hogy megfelelő módon tudjunk gondolkodni a teremtett dolgokról. Mert amint az isteni természet, úgy a teremtő erő is bizonyos rendben viszonylik a teremtményekhez, jóllehet az isteni természet közös a három személyben. A Fiú az Atyától kapja, a Szentlélek mindkettőtől, a teremtő erőt. így az isteni személyek sajátságuk szerint vesznek részt a természetben. Az Atya a teremtést Igéje által valósítja meg, aki maga a Fiú, és a szeretet által, aki maga a Szentlélek. Ilyen értelemben okai az isteni személyek a dolgok teremtésének".36 A teremtésnek ez a visszavezetése a Szentháromság belső életéhez üdvtörténetileg Jézus Krisztusban, mint a testté lett Igében, felülmúlhatatlan valóság lett. Ezért az egész teremtést belőle kell magyarázni, és belőle kiindulva lesz érthető az, amit az apostoli hitvallás így fejez ki: Hiszek Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. Isten mindenhatósága nem szeretet nélküli hatalom, ahogy azt már Órigenész meglátta.37 A teremtés alapja Isten jósága. A teremtés Isten végtelen életteljességét nyilvánítja ki, ahogy ő azt öröktől fogva szabadon elhatározta. Ezért az Atya hatása is csak a Fiún keresztül a Szendétekben irányulhat a teremtésre, mint ahogy az ,Atyát” mi sem vallhatjuk meg a Fiú kinyilatkoztatása nélkül, aki öröktől fogva az Atyától születik.38 Innen értjük meg az újszövetségi kijelentést is, hogy a Fiú az Atya teremtő szava (Jn 1,3; Kol 1,15). A teremtést megelőzőleg a Szó (az Ige) kezdetben még szótlan, mint tiszta szeretetteljesség (Balthasar), és mégis a teremtés az Igében találja meg istenközelségét, hiszen ő a Szentháromság belső életében az Atyától születik.39 Minden általa tett, azért ő a kötetek Isten és a világ között, s ő magyarázza meg az Istenre utaltságot anélkül, hogy elmosná a távolságot Isten és a világ között. A Fiú mint a láthatatlan Isten képmása (Zsid 1,3) tett a teremtés ősmintája, rajta keresztül mutatnak a teremtmények vissza a belső szentháromsági szeretetre. 36 Idézve uo. 37 Órigenész, De príncipiis, PG. II. 230. 38 K. Rahner, Der dreifältige Gott als Ursprung der Heilsgeschichte, in Myst. sal. 2, 398. 39 H. ü. von Balthasar, in: Myst. sal. 2, 15-45.
