Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Knoch, Wendelin - Gál Ferenc (ford.): A világ - Isten jó teremtése?

72

Wendelin Knoch

6. A megoldás. A két álláspont egyoldalúságának legyőzéséhez szükséges, hogy a Szentírás istenképét pontosan körülírjuk és a szentháromsági vonatkozásokat is figyelembe vegyük. Az istenfogalom a világ szemléletében olyan perspektívákat nyit meg, amelyeket nélküle nem ismernénk fel.30 A bibliai istenkép lényegében kettős polaritású: rajta van az egyetemesség és a partikularizmus. Az ószövetségi Izrael Istene egyúttal mindig a világot kormányzó Isten. Isten önkinyilatkoztatása végső mélységét Jézus Krisztusban érte el. O határozottan rámutat a teremtésnek, a tapasztalható világnak a transzcendens vonatkozására, mégpedig azzal, hogy a megváltásban meggyőz bennünket Istennek a világban való jelenlétéről és az iránta való szeretetéről. Tehát a bibliai istenfogalomban a konkrét jelenlét és az egyetemes horizont összetartoznak. Ezért a világot nem csak Isten látókörében lehet tematizálni úgy, hogy az ne veszítse el önállóságát, hanem Istenről is beszélhetünk a világ látókörében úgy, hogy szuverenitása nem vész el.31 A keresztény teológia a világot napjainkig istenközpontúan értelmezte: Isten, aki teljesen független teremtményeitől, a világot mégis saját dicsőségének tükrözésére teremtette. A Krisztus-esemény új átgondolása azonban ezt a látásmódot befolyásolta.32 Ez észrevehető pl. az úgynevezett „Stuttgarti nyilatkozaton” (1988. okt. 27.), amely mögött a keresztény egyházak közössége áll, „az igazságosság, béke és a teremtés megőrzése” jelszóval. A teremtés megőrzéséről szóló fejezet ezzel a megállapítással kezdődik: „Isten teremtette a világot és jelen van benne. Ennek megőrzése minden ember számára feladat. Mi, keresztények, hisszük, hogy az egész világot Isten szeretete hordozza, amely kinyilvánult Jézus Krisztusban” 33 ,A teremtésben megkezdődött Isten együtthaladása a világgal.”34

7. A szentháromsági vonatkozás. Aquinói Tamás, Ágostont követve, a teremtést szoros összefüggésben látja Isten benső szentháromsági életével:35 ,Azért volt számunkra szükséges az isteni szemé30 R. M. Bucher, Die Kraft der Hoffnung, 1989, 362.

31 J. Ratzinger, Art. „Schöpfung", in: LThK. IX. 460-466.

32 üo. 463.

33 Nr. 4,1, 40. old.

34 R. M. Bucher, id. m. 37.

35 W. Kern, Auslegung des Schöpfungglaubens, 487.