Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Ambaum, Jan - Gál Ferenc (ford.): Remélhetjük-e, hogy a pokol üres?
66 JAN AMBAÜM mint a hit lehetősége. Vagyis hogy a megítélendő emberben van-e valami képesség a szeretetre, azaz van-e olyan szeretet-mag, amely válasz lehet az ő szeretetére.”41 Balthasarnak ezt a hipotézisét nem könnyű összhangba hozni XII. Benedek pápának 1336-ból való Benedictas Deus határozatával. Abban ez áll: „Továbbá kijelentjük: Isten általános döntése szerint azoknak a lelke, akik valóban súlyos bűnben haltak meg, azonnal a kárhozatba jutnak, ahol a pokol kínjait szenvedik.”42 Természetesen nem kell okvetlenül feltételezni, hogy itt ünnepélyes, tévedhetetlen hitbeli döntésről van szó, de a meggyőződés mélyen bent gyökerezik az Egyház hitében.43 A Benedictas Deus megjelentetésére a közvetlen okot nem az a kérdés adta, hogy a súlyos bűnben meghaltakra kárhozat vár-e vagy nem. Az akkori probléma az volt, hogy mikor kezdődik meg a boldog színelátás vagy a büntetés: a halál után vagy az utolsó ítélet után? Kitekintés. Balthasar felfogása, hogy az emberi életet nem az aktuális állapot szerint, hanem minőségileg kell értékelni, nehezen sorolható be az a meglevő teológiai rendszerekbe. Ez főleg a keresztény élet hívő dinamizmusát nehezítené meg. Pozitív értéke viszont az, hogy távoltartja a vallási élettől a teljesítmény nyomasztó gondolatát. Amennyiben lehetséges az integráció, ahhoz mélyebben meg kell fontolni az ekkléziológiai és a krisztológiai keretet. Amikor Balthasar hangoztatja, hogy az örök sors eldöntésére vonatkozó kérdést a hit, remény, szeretet erényén belül kell feltenni, akkor ez azt is jelenti, hogy ezek az erények konkrét formájukat Krisztusból és az Egyházból kiindulva nyerik el. Ezt a konkrét formát Balthasar teológiája sem nélkülözheti. Ezért mélyebben át kell gondolni Krisztus „pokolraszállásának” tételét és az Egyháznak mint a szentek egységének küldetését. De ebből nem következik, hogy átadjuk magunkat valamilyen feltételes üdvösségi optimizmusnak vagy a min- denség helyreállítására vonatkozó tanításnak 44 Gál Ferenc [ordítása 41 H. (1 v. Balthasar, Theodramatik IV. 268-70. 42 DS 1002. 43 Lásd: L. Ott, Grundriss der kath. Dogmatik, 1981, 571. 44 Balthasar idézhetné W. Breuning kijelentését: A keresztény nevelés helyességének próbaköve az, hogy nem játszik az apokatasztaszisz gondolatával, Theodramatik IV. 191.
