Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Knoch, Wendelin - Gál Ferenc (ford.): A világ - Isten jó teremtése?

Wendelin KNOCH

A világ - Isten jó teremtése?

(Környezeti válság és keresztény istentan)

Amikor az angol filozófus és nemzetgazdász, John Stewart Mill (1806-1873) a kisebbségek védelmét azzal alapozta meg, hogy azok holnap a többséget alkothatják,1 akkor nem is álmodta, hogy korunk az ő pragmatikus felfogását hány oldalról fogja igazolni. Egy alig észrevehető kezdetből kifejlődött egy világméretű környezet-tudat, amellyel ma teológiai és nem teológiai írások egyaránt foglalkoznak.1 2 Ennek kapcsán a teológiában is új szempontok jelentkeztek. Jürgen Moltmann pl. egy helyen megállapítja: „Az Istenről szóló tanítás problémája ma a teremtés megismerése. A teológiai ellenfél a gyakorlati nihilizmus a természet kezelésében’’.3 Itt az jut kifejezésre, hogy amikor a világot teremtettnek mondjuk, akkor a Teremtőről is hitvallást teszünk, aki a világ létének forrása és jövője, s egyúttal jelenének is hordozója. Ezt hangsúlyozzák azok a jelszavak is, amelyeket az antropológia belesző az ökológiai vitába. Az embernek mint „Isten képmásának” a Teremtő uralmat adott a föld felett. De ennek az uralomnak vannak követelményei. Ma a környezet krízisét követi a gazdaság és az életbiztonság krízise, és elsősorban ott, ahol a környezet fogalmából kihagyják a kötelező értékrendet és a cél kérdését, amelyek éppen a világnak a teremtettségéből, Istennel való kapcsolatából folynak.4

1 K. W. Deutsch, Wie verstehen wir die Weltentwicklung? Paderborn, 1985, 18.

2 A. Auer, Umweltethik, Düsseldorf, 1984. H. (J. von Balthasar, Int. Kath. Zeitschrift, 1988, 205, kk. J. Ratzinger, Konsequenzen des Schöpfungsglauben, Salzburg, 1980.

3 J. Moltmann, Gott in der Schöpfung, München 1985.

4 K. Lehmann, Kreatürlichkeit des Menschen. Int. Kath. Zeitsch. 1978, 38-54.