Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)
76 IGNACE DE LA POTTERIE nyosságait”. Korunkban pedig különösen P. Ricoeur és H. G. Gada- mer fogalmazták meg ezt a problémát. Ricoeur kimutatta, hogy az értelmezésnek teológiai távlata, jövőre való irányulása van. Gadamer pedig világosan felismerhetővé tette a historizmus naívságát, mely azt gondolta, hogy egy történeti eseményről lehet úgy tárgyalni, mint egy tárgyról. Az emberi cselekedet megértése megköveteli, hogy „hatásának történetét is számba vegyék” (Wirkungsgeschichte), sőt ez maga a hatások történetének a része. El lehet tehát mondani G. Steinerrel: „Az értelmezés az, ami megadja a nyelvnek azt az életét, ami által túllép azon a pillanaton és azon a helyen, ahol és amikor kiejtették vagy leírták”26 Egy egyszerű magyarázat, legyen akár történelmi vagy kritikai, még nem „értelmezés”. Ezt az elvet is lehetne most még illusztrálni az Atyák meglátásaival, különösen Nagy Szent Gergelyéivel. O azt hangsúlyozza, hogy Isten szavában erő van, s ezért „az isteni szavak együtt növekszenek azzal, aki azokat olvassa”. Növekszik a jelentésük, tehát a megértés is, amit abból a hívek merítenek.27 Most már érthetővé válik ennek a cikknek a címe. A hívők a Szentírást „Lélekben” olvassák és értelmezik. Az alcímre adott válasz, melyet kérdés formájában fogalmaztunk meg, megköveteli a Szentírás betűjének és lelkének megkülönböztetését. A szövegnek, mint betűnek a tanulmányozásában magától értetődően nem lehet követni az ókoriak módszereit, melyek nagyrészt túlhaladottak, jóllehet újra kellene kezdeni a zsidó vagy a keresztény exegézisnek azt a fajtáját, mely nem választja el a Bibliát a traditiótól. De mindenképpen újra meg kellene találni a Biblia patrisztikus olvasási módját, vagyis az Atyák szellemében kellene olvasnunk a Bibliát. így tette az ókori traditio, és ez az, amit ma a II. Vatikáni Zsinat ajánl a Dei Verbum 12. pontjában. A Szentírás spirituális értelmének az újra felfedezéséről van tehát szó. Ez nem jelenti azonban a betűszerinti (szószerinti) értelem mellőzését, hanem az értelem keresését a betűszerinti értelmen belül, 26 G. STEINER, After Babel, Aspects of Language and Translation, Oxford tiniv. Press, Oxford 1977, 27. 27 Vő.: P. C. BORI, Circolaritä e sviluppo nell’interpretazione spirituale: „Divina eloquia cum legente crescunt” (Gregorio M. In Ez. I, VII, 8), in Annuali di storia dell'esegesi, II, Ed. Dehoniane, Bologna 1985, 163-274.
