Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)
SZENTÍRÁSOLVASÁS LÉLEKBEN 75 valóságon túl van, és ezért előzetes megértést tételez fel, az alany állásfoglalását, választást, egy személyes összetevőt. Mindez része az értelmezésnek. Az exegézis ma szembesül az értelmezés tudományával (hermeneutika), azaz az értelmezés igazi természetének a problémájával, az értelem problémájával. b) Az értelmezés kortárs filozófiája két dolgot tanít nekünk erre vonatkozóan. Az első, melyet Heidegger elemzett jól (Sein und Zeit, 32. §), az, hogy különböztetni kell „magyarázat” vagy „bemutatás” (Darstellung) és „értelmezés” (Auslegung) között. Ez utóbbi különbözik az elsőtől, mert valami elrejtettet tár fel, valójában egy valódi kifejtésnek (Aus-legung) felel meg. Egy szöveg értelmezése azt jelenti, hogy kifejtjük azt, ami lehetőségileg benne van, amit elrejt, kifejezetté téve a bennfoglaltat. Ezért, ahogy helyesen megfogalmazást nyert, a her- meneutikai tanulság, amit teológusoknak és exegétáknak meg kell tanulni Heideggertől, a következő: a hermeneutika a teológusokat és exegétákat arra szólítja fel, hogy azt keressék, „amit a traditio nemgondolt, amit a Szentírás maga nem-mondott" (W. Richardson). Természetesen az, amit a szöveg nem-mondott, nem lehet tárgya közvetlenül filológiai és történelmi kutatásnak. Más fajta olvasást igényel, a betűben elrejtett lélekre (spiritus), a szöveg bensőségessé- gére való figyelést. Megkapó ezeknek a formuláknak a hasonlósága a patrisztikus szóhasználattal a Szentírás értelméről. Szent Hilarius és Nagy Szent Gergely, ahogy már láttuk, az Evangélium olvasójától azt kérik, hogy a belső érthetőséget keresse. Órigenész szerint pedig az értelmet „azon túl lehet megtalálni, amit leírtak”. Szent Jeromos azt mondja, hogy az értelem nem a felszínen található, hanem a mondandó velejében... „a megértésben, mint láthatatlan gyökérben”... az igazság nem a betűkben található, hanem az írás lelkében. „Gadamer szerint — az Igazság és módszer című művének elmélete ez - illuzórikus volna arra gondolni, hogy egy mű „igazsága” egyedül a történeti tudományok „módszerével” elérhető. Egy másik tanulság, ami a kortárs hermeneutikából levonható, az az, hogy megmutatta a traditio fontosságát az értelmezésben, mert épp a traditio fejlődésében tárulnak fel a szövegek lehetőségileg adott tartalmai. Már Blondel álláspontja is ez volt á Történelem és dogma című művében, melyben leleplezte „a modern exegézis filozófiai hiá-
