Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)
74 IGNACE de la potterie egy súlyos félreértést. Mi ma a tudományos ismeret alaptörvénye? Hallgassuk meg, mit mond erről a kérdés ismert szakértője J. Ladrié- re: „Ha van valami tanulság, amit a modern tudományok fejlődéséből le lehet vonni (...) akkor az kétség nélkül az, hogy a tudományosság eszméje nem egyetlen modellt követ”. Korunkban különböztetni kell a tudomány különböző fajtái között, mert mindegyiknek a „tudományossága” sajátos jellegű. Mos hát, a szellemtudományok között van egy új fajta tudomány, mégpedig az „értelmezési tudományoknak” az a fajtája, mely az „értelem” megismerésével foglalkozik. Ehhez a tudomány-típushoz tartozik az exegézis, melynek sajátos feladata a Szentírás értelmezése, megértése, értelmének bemutatása. Egy tartós félreértés szerint azonban, mely még a XVIII. és XIX. századi historizmus máig meglévő hatása, az exegézis kizárólag pozitív, filológiai és történelmi tudomány. Eszerint az exegézis feladata a szövegek eredetének a kutatása, létrejöttüknek a leírása, eredeti értelmüknek a helyreállítása, az eredeti környezetükben. Az „értelmezés” ilyen fajta felfogása ellen irányozta radikális kritikáját H.-G. Gadamer az Igazság és módszer című művében: ,A kérdés az, hogy az ilyenfajta helyreállítással elérhető-e valójában a mű jelentése (...). Az eredeti körülmények helyreállítása, mint minden másfajta helyreállítás, a sakkozáshoz hasonlító vállalkozásnak bizonyul”.23 24 25 Az jjyen típusú módszer eredménye „az értelmezés lehetetlenné tétele”, 3 ahogy G. Vattoni jegyzi meg a bevezetésben. El kell tehát ismerni, hogy a jelenlegi exegézisben az irodalomkritika és a történelmi elemzés nagyrészt kisajátította magának az értelmezés helyét, mert ezek nem kielégítően foglalkoznak a szövegek értelmével, a teljes értelmükkel. Az exegétáknál gyakran a tudományelméleti tudatlanság jelei vehetők észre, ha lehet alkalmazni rájuk egy ismert teológus találó megfogalmazását. Sőt úgy tűnik, hogy olykor mintha még félelmet is éreznének az értelem keresésétől, mert az „értelem” a tárgyon túl megy, a 23 J. LADRIERE, Postface, T. TSHIBANGÜ munkájában, La théologie cornme science au XXs siécle, Presses üniversitaires du Zaire, Kinshasa 1980, 229-244 (vö.: 230). 24 G. STEINER, After Babel. Aspects of Language and Translation, Oxford. Clniv. Press, Oxford 1977, 27. 25 G. VATTIMO, Jntroduzione", in H.-G. GADAMER, Veritá e Metodo, cit., XI.
