Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)

SZENTÍRÁSOLVASÁS LÉLEKBEN

73

Ez teszi érthetővé azt a nagy érdeklődést, melyet a biblikus megbeszélések keltenek mindenfelé, azt a fontos szerepet, melyet ma a Szentírás elfoglal a liturgiában, az egyházi mozgalmak és a spirituális központok életében. Különösképpen észrevehető a lectio diuina újra felfedezése. Egykor a monasztikus szerzeteseknek volt fenntartva, ma egyre inkább gyakorolják papok, különféle szerzetesek, de laikusok is, akik a keresztény igazságot mélyebben akarják megismerni és megérteni. Ez a gyakorlat tökéletesen megfelel a Dei Verbum kívánalmának (n. 25).

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy vajon az új igények elégséges visszhangot találnak-e az exegéták körében? A bibliai apostolkodás szintjén kétségtelenül. A kérdés azonban az, hogy a mai törekvéseknek van-e valamilyen hatása az exegéták módszerére? A válasz erre nagyon bizonytalan. Megállapíthatjuk például, hogy P. Toinet az exegézisről szóló legújabb könyvében kijelentette: „szemrehányást kell tenni az exegetikai vagy történelem-kritikai fejtegetés egészének a befejeződéséért”20 és, hogy hivatalos vélemények szerint „a Biblia és az Egyház közötti kapcsolat megtört”. Tegyük fel mi is a kérdést, utalva ennek a cikknek első részére!21 A fent elemzett teológiai elvek által, a Szentírás „Lélekben” való értelmezésének és olvasásának az elve alapján, melyet az ókori traditio klasszikussá formált és a II. Vatikáni Zsinat magáévá tett (Dei Verbum n.12), lehet-e beszélni arról, hogy az Egyházban ez hatással volt az exegetikai tanulmányokra? Az őszinte és igaz válasz nem lehet más, mint nemleges. A továbbiakban ennek az okát szeretnénk megvizsgálni és keresni azt, hogy mit lehetne tenni a „Szentírás spirituális megértésének megújításáért”.22

a) Ma elfogadott vélemény, hogy a Szentírás spirituális értelmének a keresése nem része az exegetikai munkának. Ennek oka villágos. Az általános meggyőződés szerint ez a fajta kutatás nem elég objektív, azaz nem „tudományos”. Ezzel kapcsolatban sürgősen el kell oszlatni

20 P. TOINET, Pour une théologie de l’exégése, Fac, Paris 1983, 40.

21 Vő.: a cikk első részével.

22 Ezt a kérdést tárgyalta már H. RIEDLINGER, Lettera e spirito. La via della intelligenza spirituale della Scrittura nella Chiesa, in Communio (1976) n. 29, 25-39.