Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)

SZENTÍRÁSOLVASÁS LÉLEKBEN

71

lemben az üdvösség történetét és az isteni kinyilatkoztatást, a történelemtől fel kell emelkednie a misztériumhoz”.

Ez volt a véleménye Lagrange atyának is, aki oly sokat tett azért, hogy a történeti módszert újra elismerjék az Egyházban. Ezt írta 1902-ben: „A hit, melyet megvallunk, a történelmi kinyilatkoztatástól függ, és attól teljesen nem lehet elválasztani”.18 Néhány évvel később azonban, Lukács evangéliumához írt kommentárjának az elején azt vetette papírra, hogy az ő feladata csak az egyszerű nyelvtani értelem keresése. A katolikus exegézis hosszú hanyatlása után a legfontosabb feladat ez volt, egy olyan korszakban, amikor a modernista válság még ott lappangott. Mindenesetre Lagrange atya már akkor számolt azzal, hogy egy további feladat elvégzésére még szükség van. Szeretett volna látni ő maga is egy teológust, aki hitelt ad a kutatásnak, ami azt szolgálja, hogy még jobban behatoljon Isten szavának megértésébe. „Non omnia possumus omnes" (p.ll). A történeti kutatás és a Szentírás teológiai és sprituális értelmezéseinek ez a további integrálása a mi feladatunk. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a mai kutatás egyre jobban ebbe az irányba halad.

III. A Szentírás spirituális értelmének újra felfedezése felé

Sok jel utal arra, hogy a racionalizmus és a historikus szkepticizmus hosszú időszaka végérvényesen a hanyatlás felé tart, jóllehet a szekularizáció légköre megmarad. Új igények jelentkezése is érzékelhető. Ma, mondja P. Ricoeur, „az értelem prófétáit” keresik. Számot kell vetni ezekkel az igényekkel, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben lehet beszélni ma a Szentírás spirituális értelmének az új kereséséről.

Ennek a cikknek az elején a Concilium folyóirat egyik számára (n. 158) utaltunk: „A Biblia az értelmezések kereszttüzében”. Ez bemutatta például a Biblia materialista, pszichoanalitikus és más típusú olvasási módjait. Mi ezzel szemben egy egészen másfajta horizontot

18 M.-ü. LAGRANGE, La méthode historique, surtout ä propos de VAncien Testament, Lecoffre, Paris 1903; új kiadása: La méthode historique. La critique biblique et l’Eglise, Cerf, Paris 1966, 34.