Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Ratzinger, Joseph - Tímár Ágnes (ford.): Communio - kitűzés
COMMÜNIO - CÉLKITŰZÉS 31 Atyához” (Ef 2,14.18). Ebből kiindulva a csoport-létet Hans ürs von Balthasar keményen elutasította. Először is emlékeztet arra, hogy „sokak számára az egyházi közösség ma már csak az intézmények csontvázaként jelenik meg” és ezáltal „a kis csoport... egyre inkább az Egyház életének egyetlen kritériumává lesz. Az Egyház mint valami katolikus-egyetemes, ezen emberek számára már nem tűnik olyannak, mint ami összekapcsolja az embereket, hanem tetőnek, mely azonban magasan lebeg azok fölött az emeletek fölött, ahol ők laknak.” Ezzel szegezi szembe: „Pál minden igyekvése arra irányult, hogy az egyházi közösséget a »karizmatikus« megtapasztalás vonzásának bűvöletéből kivonja, és - az apostoli megbízatás által - önmaga fölé emelje és a katolikusra vonatkoztassa. Az apostoli megbízatás »szolgálat« és semmiképpen sem »uralkodás«, de »teljhatalmú szolgálat«, ami arra is szolgál, hogy lerombolja mindazokat a bástyákat, melyeket a karizmatikusok az egyetemes communio ellen emelnek. Ez a szolgálat segít, hogy az embert »a Krisztusnak tartozó hódolatra szorítsa« (2Kor 10,5). Aki az egyházi megbízatást karizmatikusán (demokratikusan) egysíkúvá teszi, az elveszíti azt a jelleget, hogy minden különleges megbízatás kérlelhetetlenül keresztrefeszítően magunkon túlra húz és felemel: a katolikum szintjére, melynek egységesítő köteléke nem a »megtapasztalás« (a gnózis), hanem a mindenről lemondó szeretet (agape)..." P Természetesen ez nem jelenti a helyi egyházak külön jelentőségének elutasítását, nem szól az olyan új mozgalmak és közösségek ellen, melyekben az Egyház és a hit ismét új frissességgel tapasztalható meg. Az Egyház minden krízises időszakában, mikor a berozsdásodott struktúrák nem tudtak szembeszállni az általános szétesés örvényével, az ilyen mozgalmak lettek az újjászületés erői és a megújulás kiindulópontjai.9 10 Ennek azonban mindig előfeltétele, hogy az egész katolikum felé nyitottak legyenek, és ennek révén beleilleszkedjenek a hagyomány egységébe. Az agape szó végülis a communio fogalmának lényeges mozzanatát jelzi: az Istennel való közösség nem élhető meg az emberek közösségével való reális törődés nélkül. Ezért 9 H. Cl. von Balthasar, a.a.O., 15. old. 10 Mint ez szépen látható B. Hubensteiner, Vom Geist des Barock könyvében. München 1978. 58-158,. ill. P. J. Cordes, Mitten in unserer Welt, Kräfte geistlicher Erneuerung.